Általánosságban ugyan kevés jellegzetes karneváli étellel találkozhatunk Európában, de ami mindenütt közös: farsang idején sokat és sokfélét fogyasztanak a különböző népek. A böjt beköszöntének azonban szinte mindenütt megvan a maga hagyományos fogása. Hiszen a nyugati és a keleti kereszténységben egyaránt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, hiszen akkor kezdődik a húsvét előtti böjt.

Déli szomszédaink, a horvátok jellegzetes farsangi (és egyébként karácsonyi) étke a fritule, a likőrös fánk. Ehhez fél kiló lisztet, 2 tojást, 2-3 dkg élesztőt, egy kis pálinkát vagy más, illatos likőrt, kevés reszelt citromhéjat, egy kis sót, egy kanál cukrot és szükség szerint vizet keverünk össze. Kétszer olyan sűrűségű legyen a massza, mint a palacsintatészta. Félretesszük, amíg a duplájára megkel. Kanállal szaggatjuk a forró olajba és megsütjük. A kész fritulákat vaníliás cukorral szórjuk meg.
 
Angliában a hamvazószerda hagyományosan a palacsinta napja. Egyrészt ezt fogyasztják különböző formákban és különböző töltelékekkel, másrészt pedig ezen a napon minden eme finomság körül forog. Rendeznek palacsintasütő és -evő versenyt. Továbbá futóversenyeket háziasszonyoknak, ahol az előírt távot palacsintasütővel a kezükben, a palacsintát a levegőbe dobálva kell megtenni.

Az ortodox Görögországban a húsvétvasárnapot megelőző hetedik hétfőt "tiszta hétfő" névvel illetik. Ez az ortodox egyház első böjti napja. A név is innen származik, hiszen ezen a napon kezdődik a húsvétig tartó megtisztulás, s ekkor alaposan kitakarítják a házat is. Görögországban és Cipruson ez a nap egyaránt munkaszünet, sokan kirándulnak ilyenkor a szabadba. A piknik során már böjti ételeket fogyasztanak, mint például kagylót, amely az egész böjt során megengedett.

A lengyelek tradicionális farsangi étke szintén a fánk. Ők pączkinak nevezik, és szilva- vagy rózsalekvárral vagy más édes krémmel töltik. A középkor óta ez az egyik legjellegzetesebb farsangi étel, hiszen készítéséhez fel lehetett használni a házban levő összes zsírt, cukrot  és gyümölcsöt, amelyek a nagyböjt alatt már tiltott étkek voltak.
Az orosz ortodox karnevál, a maszlenica jellegzetes fogása a blini. A napot szimbolizáló kis palacsinták vajból, tojásból, lisztből és tejből készülnek, egyik legjellegzetesebb töltelékük a kaviár. Gyakori fogás még elegáns fogadásokon is.
 
A zsidó hagyomány szerint minden szökőévben 13 hónap van. Ilyenkor Ádár hónapból van kettő. Purim ünnepét a második Ádárban tartják meg. Az első Ádár hónapban csak " kis Purimot" tartanak, emlékezésül az igazira. Ilyenkor különleges édességeket, süteményeket sütnek. A Hámán-füléhez (másként Hámán-táska) például hat pohár lisztet, két deci tejfölt, húsz deka margarint, egy pohár cukrot, egy sütőport, négy tojássárgáját, egy citrom reszelt héját és csipetnyi sót összegyúrunk, belőle háromszög alakú táskákat formázunk, amelyekbe mákos vagy diós töltelék kerül. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük őket. A töltelékhez egy pohár mákot vagy diót ugyanannyi cukorral, egy citrom reszelt héjával és két, laza habbá vert tojásfehérjével keverünk össze. Ha még keletiesebb ízvilágot szeretnénk elérni, ízesíthetjük kardamommal és rózsavízzel.