Gyerekkoromban az első, párban csüngő cseresznyét sosem faltam be, hanem gondosan a fülem mögé akasztottam. Ezután persze kezdődött a véget nem érő szemezgetés – mert a cseresznye megunhatatlan – majd jöhetett a tele pocak pihentetése, lehetőleg hintázással egybekötve. Ugye ismerős a kép? A cseresznye már évszázadokkal ezelőtt is az egyik legkedveltebb gyümölcs lehetett. Arról több írás tanúskodik, hogy az ókori katonák a szomjukat is ezzel a gyümölccsel oltották. A ropogós cseresznyét azonban „felsőbb körökben” is nagy becsben tartották. A pompázatos lakomáiról híres Lucullus például nagy rajongója volt.

Aréna 2000 kiadó

A pirosló gyümölcsnek az igazi tiszteletet a japánok adták meg, a több napig tartó, cseresznyevirágzás ünnepükkel, a szakurával. Náluk a cseresznye egyben a fiatalság és a megújulás jelképe is. A cseresznye elnevezés az ókori görög cerasus szóból ered. Innen az angol cherry, a spanyol ciliegia, a spanyol cerise név is.
A cseresznyének számtalan nemesített fajtája van. Színe a fehéres, sárgás-pirostól egészen a szinte feketébe hajló bordóig terjed. Bármelyik fajtáját is szemezgetjük, annyi biztos, hogy gyógyhatással lesz a szervezetünkre. A cseresznye magas víztartalma miatt tisztítja a szervezetet, gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatással is bír. Kifejezetten ajánlott cukorbetegeknek és ízületi betegségben szenvedőknek. Magas az A, C-vitamin tartalma, és sok vasat, magnéziumot, kalciumot, foszfort s kobaltot is tartalmaz.

A meggy minden olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint édesebb testvére, csak tízszeres mennyiségben! Így ha csak lehet, az édeskésen fanyar, savanykás ízű gyümölcsből nyersen fogyasszunk az idényben minden nap. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően vírusölő hatású, kitűnő megfázás ellen is. Serkenti az emésztést, magas ásványi anyag tartalma pedig jó hatással van a szívre. Az egyik legjobb antioxidáns, gátolja a rákos sejtek kialakulást.
A meggy latin elnevezése is hasonlít a görög cerasus – cseresznye szóra, így a cseresznyétől eredeztetik. Ő is ott piroslott a perzsák, a rómaiak és a görögök tányérján.  Sokáig magyarul csak savanyú cseresznyének hívták. Az angolok a mai napig így különböztetik meg – sour cherry – az enyhén savanykás, jellegzetes ízű gyümölcsöt a cseresznyétől. Nagyobb mennyiségben a 15-16. századtól termesztik. A sok település- és személynév, amely a meggyhez kapcsolódik itthon, arra utal, hogy Magyarországon igencsak közkedvelt gyümölcs lehetett korábban is, és sok helyen bőségesen termett. Például Somogymeggyes, Meggytó, Meggyasszó mind-mind meggytermő vidékek, és bizonyára sokaknak van Meggyesi vezetéknevű ismerőse is. 
 
Mindkét gyümölcsöt számos finomság elkészítésére használhatjuk. A cseresznyéből és meggyből is készíthetünk a hosszú téli hónapokra kompótot és lekvárt, szörpöt, de hangulatfokozó bort és pálinkát is. Amíg a szezon tart, hűsítő, hideg gyümölcslevest, vadhúsokhoz mártást érdemes készítenünk belőlük. A süteményeknek, tortáknak is nagyszerű ízt adnak, és dekorációnak sem utolsók. Natúr joghurtba keverve pedig kiváló, egészséges frissítők a meleg nyári napokon.

Tippek, trükkök, fortélyok

A cseresznye és a meggy nem utánérő gyümölcs, így mindig csak érett állapotban vásároljuk meg. Ha lehet szárral együtt, mert így tovább megtartja frissességét. A friss gyümölcs szára kemény és élénkzöld. Vizes, ázott cseresznyét, repedezett héjú gyümölcsöt sose vásároljunk. Mindig csak fogyasztás előtt mossuk meg. Megmosva nem lehet tárolni, mert gyorsan megrohad. Mosás nélkül hűtőben max. 2-3 napig tartható el. Ha befőzzük, akkor mielőtt az üvegekbe töltenénk, bő langyos vízben áztassuk egy-másfél órát, így a kukacok elmenekülnek a gyümölcsből.

Egy vérbeli piaci kofa nem sajnál a vevőitől pár szem kóstolót – így ha csak lehet, kóstoljuk meg, milyen gyümölcsöt veszünk, mert ettől függ majd az étel íze is. Ha cseresznyét vagy meggyet ettünk, utána egy darabig ne igyunk, mert hasmenést okozhat, másfelől a gyümölcs héján lévő élesztőgombákat csak a gyomorsav képes megölni. A cseresznye és a meggy is kiválóan fagyasztható, így ásványi anyag tartalmát is megőrzi. Mélyhűtés előtt mindig magozzuk ki a gyümölcsöt.

Ha a cseresznye leveleit fehérborba áztatjuk, egészen különleges italt kapunk. A cseresznyét és a meggyet aszalhatjuk is, egészséges nassolni valót kapunk, és helyettesítheti a mazsolát. Ha a cseresznyét és meggyet piskótatésztába, muffinba, vagy más laza tésztájú süteménybe tesszük, érdemes előtte a kimagozott szemeket meghempergetni egy kis fahéjjal kevert zsemlemorzsába vagy búzadarába. Egyrészt  így nem süllyed le a sütemény aljára, másrészt a fahéj még pikánsabb ízt is kölcsönöz.

Cseresznyés clafoutis

A clafoutis a franciák egyik kedvenc édessége. A recept meggyel és más gyümölccsel is nagyon könnyen elkészíthető.

Aréna 200 kiadó

2 dkg vaj a kenéshez
12 dkg finomliszt
3 egész tojás
1,2 dl tej
1,8 dl tejszín
80 dkg kimagozott cseresznye
5 dkg kristálycukor
1 evőkanál cseresznyepálinka
2 teáskanál vaníliaesszencia
Porcukor a szóráshoz

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A tejszínt öntsük egy kis lábasba, adjuk hozzá a vaníliaesszenciát, és lassú tűzön pár percig melegítsük, majd tegyük hozzá a tejet. Hagyjuk kihűlni. A tojásokat verjük fel a cukorral és a liszttel, majd keverjük a tejszínes-tejes keverékhez. Adjuk hozzá a cseresznyét és a cseresznyepálinkát, és jól keverjük el. Egy kerek, alacsonyabb peremű sütőformát kenjünk ki vajjal,  öntsük bele a cseresznyés keveréket. 30 – 35 percig sütjük, amíg aranybarna nem lesz. Porcukorral meghintve, langyosan a legfinomabb. Ha fokozni akarjuk az élvezeteket, adhatunk hozzá egy kis vaníliaöntetet is.

Hideg mámoros meggyleves

50 dkg kimagozott meggy
3 dl tejszín
2 dl száraz vörösbor
2 teáskanál vaníliaeszencia
3 dl víz
4 evőkanál barna cukor
1 egész rúd fahéj
4 – 5 szem szegfűszeg
2 citromkarika
Csipet só
2 evőkanál vaníliás pudingpor a sűrítéshez
Tejszínhab és mandulaforgács a díszítéshez

A vizet a sóval és a cukorral felforraljuk, majd hozzáadjuk a szegfűszeget, a fahéjat és a citrom karikákat. További 5 – 10 percig főzzük, majd levesszük a tűzről és hagyjuk hűlni. Amíg hűl a lé, addig a meggyet a vörösborral összeturmixoljuk (pár szem meggyet díszítésnek félretehetünk). Hozzáadjuk a vaníliás pudingport, a tejszínt, a vaníliaeszenciát és simára keverjük. A léből a fűszereket kiszedjük, majd hozzáöntjük a vörösboros-meggyes keveréket és ismét feltesszük főni. Lassan felforraljuk, és addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik. Jól lehűtve tálaljuk, a tetejét tejszínhabbal, mandulaforgáccsal, pár szem meggyel díszítve.

Meggy lelke

Egy ötliteres befőttes üveget rakjunk tele kimagozott meggyel. Adjunk hozzá annyi tiszta szeszt, vagy rumot,  amennyi az edénybe belefér. Zárjuk le és pihentessük húsz napig. Felbontás után a levet szűrjük át üvegekbe. A meggyet pedig használjuk fel sütemények és más finomságok (mártás, meleg köret húsok mellé stb.) készítéséhez.