A csészénkbe kerülő „fekete leves” tropikus tájakon, egy örökzöld cserje terméséből készül. Ott terem a kávé, ahol bőséges a csapadék és az éves átlaghőmérséklet körülbelül 18 és 24 fok között ingadozik. Hiszen ahhoz, hogy 3-5 év után kivirágozzon, majd termést hozzon, a cserjét óvni kell a fagytól és a hidegtől. Az éretlen, zöld termés körülbelül 6-8 hónap után alakul át cseresznyére emlékeztető piros bogyóvá. Egy-egy kávécserje évente körülbelül 2 ezer szem piros bogyót termel, melyek belsejében általában 2-2 kávészem található. Legalább 60 féle kávécserje létezik, ugyanakkor a világon a két leghíresebb fajta az arabica és a robusta.

Arabica vs. Robusta

Évszázadok óta e két fő kávéfajta magjából készítenek kávét. Az ínyencek körében az arabica finomabb és jobb minőségű kávébab hírében áll, a kávészemek illata pörkölés után rendkívül intenzív és egyedülállóan aromás. Az arabicából készített ital gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetőek benne az egyes termőterületek jellegzetességei. Ezek a kiváló szemek nevüket az arabokról kapták, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a 15. században.

Kávéöv

sxc.hu Kávét körülbelül 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, az északi szélesség 23. és a déli szélesség 25. fok közötti területen, amit úgy is hívnak, hogy Kávéöv (Coffe belt). Ezek közül gazdaságilag jelentős mennyiséget (exportra) azonban csak körülbelül 50 országban állítanak elő. Igazi kávénagyhatalomnak számít Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, Hawaii, India, Indonézia és Vietnam.

Az érzékeny cserje a magas fák árnyékában virágzik, és 1300 – 1800 méter közötti tengerszint feletti magasságon érzi magát legjobban. Klíma tekintetében leginkább a száraz és az esős időszakok váltakozását kedveli, kifejezetten érzékeny a szélre és a fagyra. Ezek a jellemzők erősen behatárolják az arabica termesztési területét, hiszen kevés olyan vidék van, amely megfelel minden követelménynek. Kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, hosszabb érési időszakot igényel, és lassabban növekszik, mint a robusta cserjék. Az arabica kávé jóval drágább, mint másik társa, ennek ellenére a világ összes kávé kibocsájtásának kétharmadát arabicából készült kávé teszi ki. Minél magasabbról származik a cserje, annál jobb minőségű pörkölt kávé készül a terméséből.

A robusta főként a trópusi síkságokon terem, és az előbbinél jóval nagyobb terméshozamú, jobban bírja a hőséget, és sokkal kevéssé fogékony a betegségekre. Már 200-300 méter magasan fekvő tájakon is megterem, így jóval elérhetőbbek és könnyebben kezelhetőek a robusta ültetvények  az arabicához képest. A robusta igen erős, jellegzetes, jóval kesernyésebb, durvább íz világgal rendelkezik.

„Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti-e előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban az igazi gurmék egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat” – monda el a hvg.hu-nak a Tchibo exclusive 100 százalékos arabica termékek sajtóbemutatóján Andreas Christmann, a Tchibo nemzetközi kávébeszerzési igazgatója.

Hogyan kávézunk mi, magyarok?

Milyen kávét iszunk? Otthon, kávézóban vagy irodában? Hogy kávéznak a férfiak és hogyan a nők? A Kávé Világnapja alkalmából készített McCafé online felméréséből sok érdekes dolog derült ki kávézási szokásainkról. Otthon a könnyen elkészíthető fekete a sláger, házon kívül pedig inkább a kávékülönlegességeket keressük. A közel 3800 válaszadó nagy többsége leggyakrabban közvetlenül ébredés után otthon, egynegyede munkahelyén, tíz százaléka pedig vendéglátóhelyen issza meg mindennapi feketéjét. Az otthoni kávézás főleg a nők nagy kedvence, a szebbik nem képviselőinek több mint kétharmada, míg a férfiaknak csupán a fele kortyolja el otthonában kávéját. A megkérdezettek több mint egyharmada a kimozdulós kávézás rajongója, ők többnyire kávézóban, cukrászdában vagy kávézóláncnál vásárolják meg kedvencüket. Érdekli őket, hogy mi van a csészéjükben, ezért  elsősorban a kávé minősége, ezután pedig az adott hely hangulata alapján döntenek. Idehaza kevéssé jellemző a filmekből jól ismert utcai kávézás. A megkérdezetteknek csupán két százaléka a híve a „sétálókávénak”,ők is inkább magukkal viszik a kávét munkahelyükre, és csak ott fogyasztják el.

A kimozdulós kávézás igazi társasági program – így vélekedik a felmérésben részvevők többsége. A kávézás főleg barátokkal, vagy családdal igazi élmény. A megkérdezett nők közel fele barátaival szokott kávézni, míg ez az arány a férfiaknál csupán33 százalék, a pasik szeretnek magányosan, a számítógép előtt ülve kortyolgatni. Az, hogy milyen kávét iszunk, alapvetően azon múlik, hogy hol vagyunk. Otthon a könnyen elkészíthető eszpresszó a sláger, a vendéglátóhelyeken azonban a kávékülönlegességek a legnépszerűbbek. A baristák fantáziadús kávékölteményei elsősorban a nők körében aratnak sikert, a férfiak ugyanis általában az egyszerű, ám annál erősebb eszpresszót preferálják. Meglepő, hogy a kávé ára csak sokadlagos szempont, a kávéválasztásnál a legtöbb embernek sokkal fontosabb a fekete íz világa és a márkája.  A többség átlagosan 200-350 forintot költ egy kávéra, de a válaszadók negyede  500 forintot sem tart soknak egy jó feketéért.

Kávé  a tányérban

Íme, egy különleges, kávéval készült recept Segal Viktor séf ajánlásával, azoknak, akik nem csak inni szeretik a kávét.

Kávétöretbe forgatott sertéstarja, vajas zöldbabbal és gratin burgonyával

4 szelet sertéstarja
1 evőkanál kávétöret (mozsárban összetört, pörkölt kávészemek)
20 dkg előfőzött ceruzabab
8 dl tejszín (a babhoz és a burgonyához is kell)
1 tojássárgája
6 db hámozott nyers burgonya hajszálvékonyra szeletelve
½ evőkanál szecsuáni bors, kevés kakukkfű, frissen őrölt feketebors, só

Egy kisebb méretű, körülbelül 6 cm mély tepsibe kezdjük el szeletenként, egymást kissé fedve elrendezni a burgonyaszeleteket. Két sor után sózzuk, borsozzuk és egy kevés tejszínt öntünk rá, ezután további 4-6 réteget készítünk el ugyanígy. A maradék tejszínt a tetejére öntjük és 160 fokon kb. 50 percet sütjük. A tejszínt elkeverjük a tojássárgájával és sózzuk. A húst fűszerezzük, elősütjük (serpenyőben mindkét oldalát megpirítjuk) és megszórjuk a kávéval, majd 180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, és körülbelül 10 perc alatt készre sütjük. Egy serpenyőben egy kanál vajat felhevítünk, és átforgatjuk benne a zöldbabot, majd körülbelül 1 perc alatt kislángon összeforgatjuk a tejszínnel. Tányérra helyezünk egy szelet húst, mellé tesszük a zöldbabot és a szeletekre vágott gratin burgonyát.
Jó étvágyat hozzá!