Feljövőben a furmint, mondhatnánk, ha nem lenne már így is kicsit elegünk az alliterációkból, merthogy pár hét múlva nyílván beköszönt majd a Merlot Március, ami után jöhet a Muskotály Május, a Juhfark Június meg Szürkebarát Szeptember, utána az Olaszrizling Október és Néró November,decemberben meg újrázunk. De itt meg is állnánk, mert nem szeretnénk bormarketing tippeket adni.

Persze, csak módjával morgolódunk (elnézést!), mivelhogy a Furmint Február dicséretes civil kezdeményezés, a vinoport.hu netes bormagazin által életre hívott happeningnek van már  rajongói tábora a facebookon, ráadásul minden különösebb állami tőkeinjekció nélkül lett népszerű. Szóval, nincs ok a szégyenkezésre, már csak azért sem, mert jó furmintot valóban mindig élvezet kortyolgatni. Az idén másodszor megrendezett programsorozat pedig olyannyira felkapott lett, hogy már elővételben elkelt az összes (6900 forintért vesztegetett) jegy a Mezőgazdasági Múzeumban megtartott monstre, mintegy félszáz pincészet furmintját felvonultató rendezvényre.

www.foodandwine.hu

Mi már nem is jutottunk be oda, viszont az is tény, hogy az egész országban, (sőt, még Ausztriában is) rengetegen csatlakoztak a kezdeményezéshez, miáltal viszonylag nehezen lehetett megúszni egy-egy vacsorát, borpatikai kiruccanást furmintszopogatás nélkül. Volt olyan intézmény, mint például a Wekerlei Bortár, amely csak félig barátságos furmintmérkőzést tartott, és állandó látogatóival élőben szavaztatta meg, érdemes-e polcon tartania az adott furmintokból. Más vendéglátóhelyek külön borvacsorai menüket komponáltak a furminthoz, megint mások speciális kóstolókat szerveztek. Így tett a Terroir Club is, amely kezdőknek, de haladóknak is tartott furmintbemutatót. Minden szerénytelenség nélkül: mi az utóbbira mentünk el.

Nagyjából hét órás szellőztetés után vágtunk neki az első vakteszteknek. Jellemző, hogy nekünk az első tétel ízlett a legjobban, az igazi profik inkább a később felszolgált borokat dicsérték. De ízlések és pofonok. Akkor még nem tudtuk, hogy a Bott-féle 2008-as Telekiről van szó. Csak annyit éreztünk, hogy az erős, gyönyörű furmint illat mögött sok lágyság is meglapul, míg az íze afféle puritán furmint – semmi felesleges csicsa, füst meg ilyenek, csak a kicsit csiklandós, szép burgundikat idéző hangulat. Talán a vékony lösztalaj vagy az ültetvény kora miatt? Elvégre átlag 60 éves tőkékről van szó.  Ezek után nem volt nehéz kiszűrni a sorból a másik Bott Telekit – 2006-ból. Ugyanaz a szép, egyenes vonalvezetés, bár már kicsit érettebb, megfontoltabb, mindazonáltal „tömjénesebb” ízzel.

Demeter Zoltánnak a Kakas-dűlőn szüretelt 2008-as furmintjára sem volt panasz, sokan azt találták a legjobbnak az első fordulóban. A második körben sokan dicsérték a kvarcos talajú Úrágya-dűlőből származó, tömény, már-már fullasztó illatú 2006-os Szepsy furmintot, ami ásványossága miatt vívta ki a hozzáértők elismerését. A 2003-as szűretlen Demeter, Oremus Mandolás és Szepsy Szent Tamás kóstolása azért volt érdekes kaland, mert koruk ellenére még mindig meglepően jó állapotban voltak, márpedig még mindig száraz borokat kóstoltunk, nem az akár hosszú évtizedeket is kibíró aszúkat.

Egyetlen valamire való tokaji kóstolón sem lehet kihagyni a Királyudvar 2000-es Úrágya furmintját. Valaki egyszer azt írta róla, ez az első szép száraz bor Tokajban. Igaz vagy sem, 11 éves kora ellenére még mindig gyönyörű az illata, s jóllehet kicsit talán húz benne az alkohol, még ma is tökéletes összhangú. Ezt követően öt különböző korú Királyudvar Lapis furmintot kóstolt össze a társaság, ám ezek már nem száraz borok voltak. Nők kedvence lehet a 2006-os tétel: úgy tűnik, a pincészetben ekkoriban születhetett meg a döntés arról, hogy kevésbé alkohol dús legyen az itt szüretelt ital, ebben mindössze 11,9 százalék az alkohol, míg 52 gramm maradék cukor teszi az édesszájúak számára is értelmezhetővé.