A lecsó még korai lenne. Az import vagy a sátor alatt érlelt paprika és paradicsom íze nem az igazi, az áráról nem is beszélve. A cukkini viszont – lássuk be – nyáron sem sokkal ízesebb, mint mostanság. Szerezzünk be egy kilónyit, kiváló paprikást készíthetünk belőle. Könnyű, szinte diétás, és teljes mértékben megfelel a húsmentes böjti napok kritériumainak. S még kétszer annyit is ehetünk belőle, mint egy szaftos paprikás krumpliból.

Cukkinipaprikás

Megyeri Zsuzsa

Hozzávalók:
½  kiló hagyma
1 kiló cukkíni
1 nagyobb paradicsom
1 nagyobb paprika
1-2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál őrölt paprika
só

Kezdjük úgy, mintha pörköltöt akarnánk készíteni. Először is  apróra vágott hagymát pirítunk, de persze nem szalonnán, zsíron, hanem olajon. Amikor már teljesen áttetsző, és rózsaszínes árnyalatot ölt, szórjunk bele pirospaprikát, sót, és kevéske vízzel öntsük föl. Fedő alatt pároljuk, lassan adagolva hozzá újra és újra a vizet, míg a hagyma szinte teljesen szétfő. A paprikát és a paradicsomot vágjuk nagyon pici darabokra, a cukkinit fél karikákra, és mindent borítsunk bele a hagymás szaftba. Törjük össze a fokhagymát, és azt is adjuk hozzá.

A cukkinipaprikás nagyon rövid idő alatt készre fő. Akkor húzzuk le a tűzhelyről, amikor még nem esik össze teljesen, de már nem is fehér. Öblös tálkában tálaljuk, egy szelet teljes kiőrlésű kenyérrel, amivel kitunkolhatjuk a szaftját. Nemcsak azért, mert finom, hanem így az illúziónk is tökéletes az „igazi” paprikást illetően.

Tipp! Ha nem látunk a zöldségespulton cukkinit, de padlizsánt igen, nehogy otthagyjuk! A törökparadicsommal készült paprikás ugyanilyen finom, csak ne karikákra – túl hamar összeesik –, hanem kockákra vágva kerüljön a lábosba. S nem árt főzés előtt nyersen kicsit besózni, állni hagyni, hogy kigyöngyözzön a leve, amit papírtörlővel felitatunk, mielőtt a lábosba kerül. Ha rászoknánk a zöldségpaprikásra, akkor később nyáridőben zsenge tökkel, patisszonnal is helyettesíthető a cukkini.