Önsajnálatra ugyan semmi okunk, de azért így a harmadik napon megérdemlünk egy kis kilengést a palacsinta irányába. Azért ne kacsingassunk a hortobágyi húsosra sűrű paprikás szafttal. Se a diós-mazsolás, csokiöntetes Gundel-merényletre, bár az kétségtelenül húsmentes. De egy üde, zöld színű, spenótos cannelloni-féle jöhet.

Spenótos, juhtúrós palacsinta

Megyeri Zsuzsa

Hozzávalók 4 személyre
16 darab sós palacsinta
fél kiló friss spenót
15 deka vaj
20 deka juhtúró
2-3 deci sovány tej
1 deci sovány tejföl
2 tojás
1 púpozott evőkanál liszt
két marék zsírszegény sajt reszelve
1 gerezd fokhagyma
só, bors

A megmosott, száruktól megtisztított, friss spenótleveleket 15 deka vajon megfonnyasztjuk, elpárologtatjuk a levét, majd hozzáadjuk az összetört fokhagymát, a sót és a borsot. Villával vagy krumplinyomóval kicsit összenyomkodjuk a leveleket, és rászórjuk a lisztet. Néhány másodperc pirongatás után felöntjük 2 deci tejjel és beforraljuk. Miután levettük a tűzről, a juhtúrót, a tejfölt is hozzáadjuk és simára keverjük. Végül a felvert tojásokat is. A masszából nagyjából 2 kanállal teszünk egy-egy palacsintába, feltekerjük, és kivajazott tepsibe vagy jénaiba fektetjük a jócskán megtömött hengereket. Akkor lesz szép, ha párhuzamosan két réteg palacsinta sorakozik egymáson. A maradék spenótos masszát a tetejére kenjük – ha nem elég, tejföllel még szaporítjuk –, aztán rászórjuk a sajtot is, és előmelegített sütőbe dugjuk. Közepes tűzön, ami körülbelül 180 fokot jelent, rózsaszínre sütjük. Tökéletes akkor lesz, ha az oldalán és a tetején egyforma a színe. Légkeveréses sütőben ez nem lehetetlen vállalkozás, de egy fapados alulmelegítősben lehet kihívás. Néha azért sikerül. Hagyományos fejes salátát (kicsi ecettel, olajjal meglocsolva) kínálhatunk mellé, hogy még zöldebb legyen a napunk.

Tipp! Ugyan csak egy evőkanál liszttel készül a töltelék,de a palacsinták sem a semmiből lesznek. Jobb a sima fehér liszt helyett durumlisztet vagy  teljes őrlésű tönkölybúza lisztet használni. Ha idegenkedünk tőle, akkor a szelídebb változatot, a vegyszermentes, finomított bio fehér tönkölybúza lisztet válasszuk. Ennek is magasabb a fehérje- és sikértartalma a közönséges búzalisztnél, könnyebben emészthető, nem terheli salakanyagokkal a szervezetet.