„Az utazás egyet jelent a zarándoklattal” – vallotta a legfrissebb regényét Alef címmel megjelentető brazil bestseller szerző, amikor arról faggatták, miért vállalta el a luxus netovábbjaként  – mondhatnánk, hogy Alefe és Omegájaként – emlegetett hotelek népszerűsítését.

Coelho művei több mint 70 nyelven, bő százmillió példányban fogytak el eddig. A spirituális gondolkodás és a mély emberismeret iránt elkötelezett író már-már „élő múzeumként” tekint a több mint fél évszázados Relais & Châteaux intézményekre, amelyekben a gondoskodó múzeumőr feladatát a Maître de Maison, a vendégek jóllétéért felelős mindig udvarias személyzet látja el. Coelho szerint „muszáj megbízni valakiben, érdeklődve befogadni a kultúráját, gasztronómiáját, terroirját”. A másik ember felfedezésén keresztül ugyanis „saját magunkat is képesek vagyunk újra felfedezni”.

Hertelendy kastély. A lánc része

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Coelho szívhez szólóbb írásokkal tudja képviselni mindezt, mint tette azt például a szintén szállodabizniszben utazó amerikai színész, Richard Gere, aki korábban a Relais & Châteaux nagykövete volt. A brazil írót sokan vádolják azzal, hogy értelmetlen ezoterikus maszlaggal eteti rajongóit (létezik már vicces Coelho szöveggenerátor is a neten), ennek ellenére olvasói kitartanak mellette. Tény, a 64 éves, népszerű szerző maga is elismeri, hogy nem kell tőle következetes kijelentéseket várni, mivel „minden nap végén ugyanazokkal a kérdésekkel szembesülök, de nem ugyanazokat a  válaszokat találom”.

„Nehéz és egyben könnyű is nyitottnak maradni, mert azt hisszük, ha nem nyitjuk meg magunkat, akkor nem fog történni semmi sem velünk, viszont ha nyitottak vagyunk, akkor nem vagyunk biztonságban" – tanítja egyebek mellett Coelho. A Relais & Châteaux szállodái pedig elvárják a nyitottságot. A hatvan országban fellelhető, összesen 518 egyedi hotelben több mint 300 Michelin-csillagos séf regionális terményekből, alapanyagokból készíti el a tájra jellemző fogásokat, visz különleges konyhát. Így van mire alapozni, hogy egyetértsünk Coelho számos, sarkos megfogalmazásainak egyikével, miszerint „a pokol az, mikor visszanézel és rádöbbensz, hogy eltékozoltad a lehetőséget, hogy az élet csodáinak adózz”.