hvg.hu: Mit csinál egy borjogász? Mennyivel tud többet, mint egy „mezei” ügyvéd vagy jogász?

P.B.: A borjogász elsősorban a szőlőre, szőlőborra és pezsgőre vonatkozó speciális szabályokkal és eljárásokkal foglalkozik. A szőlőbor egy speciális élelmiszer, amelyre következésképpen különleges – fogyasztóvédelmi, élelmiszer-lánc biztonsági, jövedéki - szabályok vonatkoznak európai uniós, nemzeti - és helyi szinten is. Nyugat-Európában borjogászokat foglalkoztatnak a borászatokon, pezsgőpincéken túl – a termékek és szabályok hasonlósága okán - a sörgyárak, de a párlatgyártók is. Magamat is alapvetően „mezei” ügyvédnek gondolva, meggyőződésem, hogy specializálódni kell egy-egy területre, mert nem érthetünk mindenhez egyformán magas színvonalon. Ennél a „jogterületnél” a jogszabályok megtanulásán túl elengedhetetlen a téma szeretete, a borkészítés folyamatának pontos ismerete is.

hvg.hu: Milyen kérdésekkel keresik meg a leggyakrabban a borászok? Mit tud nekik mondani?

Bársony Bence

P.B.: Már a szőlőterületek megvásárlásakor, a szőlőfajták telepítésekor is figyelemmel kell lenni az érintett jogszabályokra, de szigorú szabályok vonatkoznak a bor előállítására, jelölésére és forgalomba hozatalára is. Borjogászt keresnek a borászok többek között akkor, amikor az illetékes hatóság valamilyen szabálytalanságra hivatkozással bírságolja, bünteti őket. A legszerencsésebb esetben azonban még a büntetések előtt kérik a jogász segítségét, például gyakran a jelölés kérdésében (mi szerepelhet a címkén a vonatkozó jogszabályoknak, termékleírásnak megfelelően; mely adatnak hol kell látszania; mit kötelező feltüntetni; milyen betűnagysággal, stb.).

hvg.hu: Vállalja borhamisítók védelmét is? Tényleg, meddig jószándékú borjavítás, és honnan pancsolás , borhamisítás a cukor vagy kemikáliák borhoz keverése?

P.B.: A szőlőbor tekintetében a jogszabályok, termékleírások egyértelműen meghatározzák, milyen anyagok, milyen mértékben és milyen eljárások során alkalmazhatóak. A jó szándékú borász utána néz, vagy utána nézet ezeknek a szabályoknak, és betartja azokat. Az ügyvédnek a feladata az, hogy a megfelelő hatalommal felruházott hatóságokkal szemben ügyfele olyan jogi védelmet kapjon, amely garantálja jogainak érvényesülését és azt, hogy ügyében igazságos, arányos döntés fog születni. Ez a védelem a „borhamisító”, adott esetben tévedésből helytelenül címkéző borászt is megilleti.

hvg.hu:Milyen pontokon lenne a legégetőbb a bortörvény kiegészítése?

P.B.: Álláspontom szerint elsődleges cél, hogy a borászokat terhelő adminisztrációt a lehetséges minimumra csökkentsük, ennek eredményeképpen a szabályok kiegészítése helyett, azok „redukálása” a kívánatos. A jövőt az egységes informatikai rendszer bevezetésében látom (ún. ISZBIR rendszer), amely lehetővé teszi, hogy a borászok egy ablaknál, egy irányba szolgáltassanak minden adatot, az illetékes hatóságok pedig ebből a nyilvántartásból kapják az eljárásukhoz szükséges adatokat.

hvg.hu: Jogász szemmel hogyan lenne a legüdvösebb a zéró tolerancia szabályozása? Kevesebb jogsértés és baleset történne, ha szabad lenne egy pohár bor után a volán mögé ülni?

P.B.: Szerintem ha valaki olyan mennyiségben fogyaszt alkoholt, amely nem okoz befolyásoltságot, magyarul a gépjármű-vezetési képességére semmilyen tekintetben nem hat ki, indokolatlan bármilyen hátrányos következmény alkalmazása. Az alkoholt fogyasztó „befolyásolt” gépjárművezetőket viszont elrettentő módon büntetném! A korábban alkalmazott 1994/13. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet Módszertani levele 0,51‰(61mg%)-tól állapította meg a befolyásoltság határát. Tudomásom szerint számos európai országban (így például Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban) ehhez az értékhez igazodik a büntethetőség határa is. Hiszek abban, hogy érdemes indokolt és következetes szabályokat hozni, amelyek felnőttnek tekintik az állampolgárokat.

hvg.hu: Mi lesz a pénteken megrendezendő borjogi konferencia fókuszában?

P.B.: A másik szervezővel, Rókusfalvy Pállal együtt két részre tagoltuk a konferenciát. Az első részben olyan borjogi kérdéseket tárgyalunk, mint a hegyközségi rendszer újjáalakulása, a rendszer aktuális változásai; a bor eredetvédelmének aktualitásai; változások a vonatkozó jövedéki szabályozásban (különös tekintettel a kézműves pezsgőre); miközben áttekintjük a borászokat sújtó adminisztrációs terhek csökkentésének lehetőségeit is. A konferencia második része a közösségi bormarketing jelenlegi helyzetét tekinti át az illetékes kormányzati szereplők, szakértők és borászok bevonásával. Az aktualitást az adja, hogy 2013. január 1-től hatályos az új hegyközségi törvény, amely az egész hegyközségi rendszer újjáalakítását hozta magával; nemrég fogadták el a termékleírásokat, amelyek az eredetvédett borainkat definiálják, miközben jelentős változást hozott a forgalomba hozatali járulék eltörlése, és ezzel a közösségi bormarketing rendszerének átalakítása is.