Az egyik legrégibb olasz szó, a pizza első feljegyzését a középolasz Gaeta városában találta meg a táplálkozás történetével foglalkozó Giuseppe Nocca olasz történész. Ezek szerint a pizzát nem Nápoly városában "találták fel".

Giuseppe Nocca történelmi bizonyítékkal támasztja alá állításait arról, hogy a máig fennmaradt pizza szót nem Nápolyban használták először. A gasztrotörténész a Lazio és Campania tartományok határán húzódó, tengerparti Gaeta székesegyházának levéltárában talált egy 997-ben készült dokumentumot. Ebben az szerepel, hogy a püspökség területén lévő egyik malom tulajdonosának karácsony és húsvét ünnepén többek között 12-12 darab pizzát kell beszolgáltatnia a földbirtokos püspöknek.

A latin nyelvű szövegben a "do duedecim pizza" kifejezés szerepel a késői latin nyelvhasználat szerint. Gaeta mintegy 100 kilométerre fekszik a pizza bölcsőjének tartott Nápolytól. A klasszikusként ismert nápolyi pizza, vagyis a paradicsommal, mozzarella sajttal és bazsalikommal sütött Margherita 1870-ben született Margit olasz királyné nápolyi látogatása alkalmával (más feltéttel készülteket már korábban is fogyasztottak errefelé).Ezt az olasz nemzeti színeket hirdető, kizárólag helyi terményekből készített pizzát az Európai Unió 2008-ban védett eredetűnek nyilvánította.

hvg.hu

 A pizzához hasonlóan sütött lepényféleségről egyébként elsőként Platón görög filozófus írt, a pizza hagyományát tehát valószínűleg az ókori görögök hozták magukkal Dél-Itáliába Kr.e. 600 körül - jegyezte meg Giuseppe Nocca.

Ha a történelem lecke után megéheztünk egy klasszkus pizzára, nem kell feltétlenül a telefonhoz kapnunk, hogy hívjunk egy pizzafutárt. Otthon is süthetünk, nem ördöngösség. Legfeljebb néhány alapszabályt kell megtanulnunk, hogy tökéletes legyen. Persze azt nem tudjuk, a régiek miféle konyhai okosságokat alkalmaztak, és voltaképpen milyen is lehetett az az "ős" pizza, amit Nocca emlit. Egy biztos: a paradicsom hiányozhatott róla, hiszen az csak a 16. század közepén hajózott be Európába, és kicsit várnia kellett a szíves fogadtatásra, lévén, hogy a piros bogyókat mérgezőnek hitték. Az "egzotikus" növényt a díszkertekből csak a 18. század derekán költöztették át a veteményesekbe. A Csizma legzamatosabb paradicsomai mindenesetre Campaniában teremnek, mint ahogy páratlannak tartják a campaniai bivalytejes mozarellát is.

S hogy miért is futhatott be hatalmas karriert a pizza? Egyet kell értenünk Emanuele Rocco történetíróval, aki az 1858-ban - a Margherita feltalálása előtt - megjelent Nápolyról s környékéről szóló könyvében már leszögezi, a kerek tésztára bármi rátehető, ami az embernek az eszébe jut, és a kemencében ki lehet sütni.