45 hazai pincészet és borászat 110 bora közül választották ki azt a hetet, amely egy éven keresztül viselheti "Az MTA Bora" elismerő címet. Felső kategóriában fehér-, vörös- és desszertborokat, középkategóriában száraz és félszáraz, illetve félédes és édes fehérborokat, valamint száraz vörösborokat és rozékat rangsoroltak a bírálók.

A bírálóbizottságot Freund Tamás agykutató, akadémikus az MTA alelnöke, a Magyar Bor Akadémia tagja vezette. Az alelnöki posztot Niszkács Miklós szakújságíró, a Magyar Bor Akadémia alelnöke töltötte be, tanácsadóként pedig Sánta Zoltán, a Borkollégium lektora működött közre. "Magyarországon nehéz olyan embert találni, aki ne kötődne valamilyen formában a borhoz" – hangsúlyozta a hétfői díjátadón elmondott köszöntőjében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László. Kiemelte, az MTA mindig örömmel vállalja egy ilyen magas színvonalú bormustra megrendezését. A magyar borászok teljesítményét méltatva pedig úgy fogalmazott: ha ki kellene választania egy olyan területet, amelynek képviselői szaktudásukkal kimagasló eredményeket tudtak elérni, akkor a borászokat említené elsők között.

Fülöp Máté

A mustrára a 22 magyar borvidék közül 13-ból érkezett nevezés. A legtöbbel, 35-tel idén is a tokaji pincészetek és borászatok voltak jelen a versenyen. A villányiból 22, a szekszárdiból pedig 10 bort jelöltek készítőik. A legjellemzőbb évjárat a 2013-as volt. Ebből az esztendőből 39, 2012-ből 20, 2011-ből pedig 19 bort jelöltek a mustrára. Bár a borverseny egyik fő célja a magyar autochthon (őshonosnak tartott) vagy a Kárpát-medencében már régen meghonosodott fajták (kadarka, kékfrankos, furmint, olaszrizling, hárslevelű stb.) népszerűsítése, a furmintot leszámítva az idén sem a hazai szőlőfajtákból készült borok szerepeltek igazán jól. A bírálók alig találkoztak olaszrizlinggel, kéknyelűvel, Irsai Olivérrel vagy cserszegi fűszeressel, kékfrankosból csak három volt, a kadarka pedig teljesen hiányzott.

A bírálók egyetértettek abban, hogy még a korábbiaknál is magasabb – sokszor túlzó – alkoholszintet tapasztaltak mind a fehér, mind a vörösborok esetében. A tavalyi 21-gyel szemben összesen 7 rozét neveztek, és a középkategória száraz fehérborainak száma is jelentősen elmaradt az előző évitől, vélhetően a kedvezőtlen 2014-es évjárat miatt. Ugyancsak kevesebb nevezés érkezett a desszertborok mezőnyében, a bírált borok azonban e kategóriában kiválóan teljesítettek. A felső kategóriás vörösborok esetében ugyanakkor volt miből válogatni, és magas volt a minőség is. A középkategória félédes/édes fehérborainál is nagy volt a verseny, szép tételek kerültek a poharakba: a tapasztalatok szerint e kategóriának egyre nagyobb a szerepe a gasztronómiában.

A középkategória csoportonkénti győztesei az adott évben jogosultak viselni "Az MTA Bora 2015" címet. Később ez a megnevezés az évszám megjelölésével tovább használható. A felső kategória csoportonkénti döntőbe jutott és 90 pont feletti eredményt elérő borai "Az MTA Bora 2015 Borverseny aranyérmes bora" elismerést kapták, és a legtöbb pontszámot gyűjtött borok ugyancsak az "MTA Bora 2015" címet viselhetik egy esztendőn át.

Az MTA Bora 2015 cím birtokosai:

Középkategória száraz/félszáraz: Petrányi pince Csopaki olaszrizling 2012

Középkategória félédes/édes: Pelle pince Zsófia cuvée 2012

Középkategória vörös: Takler Szekszárdi merlot 2012

Középkategória Rozé: Szőllősi pincészet Rozé 2014

Felső kategória fehér: Nyári pince Szent György-hegyi hárslevelű 2013

Felső kategória vörös: Mayer pince Kopár cuvée 2011

Felső kategória desszertbor: Patricius borházTokaji 6 puttonyos aszú 2004