A Handelsblatt német üzleti és politikai napilap „Egy ország kitakarékoskodja magát a válságból” címmel írt cikket Magyarországról. „Külföldi közgazdászok dicsérik a fiatal, párton kívüli miniszterelnök, Bajnai Gordon budapesti válságkormányát a radikális és bátor reformok miatt” − állapította meg a cikkíró, Mathias Brüggmann. Hozzátette ugyanakkor, hogy a lakosság „tüntetésekkel és tiltakozással védekezik”. Bajnai tíz év óta a legjelentősebb reformokról beszél, mert az ország jó ideig lehetőségei felett élt.

Amikor a pénzügyi válság elérte Magyarországot, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Uniónak még 2008-ban − első uniós tagországként − 20 milliárd eurós rendkívüli hitellel kellett megsegítenie a magyarokat az államcsőd elkerülése érdekében – emlékeztet a szerző. Menekült a tőke és a forint árfolyamesése miatt devizahitelesek százezreit fenyegette fizetésképtelenség, a költségvetési hiány 10 százalékos volt.

A párton kívüli gazdasági miniszter 2009 áprilisában lépett  Gyurcsány Ferenc örökébe és példátlan megszorításokba kezdett, hogy ki tudja fizetni az IMF-hiteleket: eltörölték a 13. havi nyugdíjat, 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, befagyasztották az egészségügyi kiadásokat, 20-ról 25 százalékra emelték az általános forgalmi adót. De a reformcsomag nem csak takarékoskodásból állt: a bérköltségeket is csökkentették, hogy ösztönözzék a foglalkoztatást.

Mindennek eredményeként az államháztartás hiányát 3,8 százalékra sikerült csökkenteni, a forint árfolyama emelkedett és enyhültek a devizahitelesek gondjai is. A Standard & Poors hitelminősítő intézet javította Magyarország hitelbesorolásának kilátásain. A negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye már csak 4 százalékkal csökkent, szemben a három hónappal korábban mért  7,1 százalékkal.
 
A Handelsblatt szerint Budapest már fel tudja mutatni az első sikereket: 2009-ben ismét exporttöbbletet ért el a magyar gazdaság. Ám az ország még messze nincs túl a nehezén, az ipari termelés 17,7  százalékkal, a bruttó hazai termék 6,3 százalékkal esett vissza. Az MNB pedig az utóbbi egy évben olyan erősen csökkentette a jegybanki alapkamatot, mint egyébként csak Románia: 3,5 százalékponttal, 6 százalékra.

Közgazdászok az enyhe javulás után újabb visszaeséssel számolnak, és az új OECD-prognózisok sem jók. A költségvetés hiánya újra 4,1 százalékra nőhet, a  bruttó nemzeti termék visszaesése pedig akár 1 százalékos is lehet a kormány által várt 0,3 százalék helyett. A 10 hét múlva esedékes választások miatt - amelyet az ellenzéki konzervatív Fidesz nyerhet meg − a hitelminősítők, mint például a Fitch, vonakodnak javítani a kilátásokat − írta a Handelsblatt.