A vártnak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, ezzel sorozatban negyedszer nem nyúltak a kamathoz. Az elemzők többsége erre a lépésre számított. Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal  5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak.

A monetáris tanács szoros eredmény mellett döntött az alapkamat tartásáról - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón. A tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, 25 bázispontos emelési és kamattartási javaslat volt.

A jegybank indoklásában azt írja: tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a monetáris tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs folyamatok megítélésében bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűződését.

A monetáris tanács értékelése szerint 2010-ben megkezdődhet a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, de az előrejelzési horizonton a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől, és a munkanélküliségi ráta is magas marad. A tanács megítélése szerint − némileg eltérően az inflációs jelentésben foglaltaktól − a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az elmúlt hónapokban az ország kockázati megítélése nem követte a régió javulását.

A magyar növekedési kilátásokat rövid távon továbbra is a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A növekedés elsődleges forrása a korábban vártnál is élénkebb külső kereslet. A fogyasztás az idén még kedvezőtlenül alakul, ami a gyengébb árfolyam miatti magas devizahitel törlesztő-részletekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel függ össze. 2011-től már a belső kereslet is hozzájárulhat a növekedéshez, amelyre vonatkozóan azonban a monetáris tanács lefelé irányuló kockázatokat lát.

A gyenge belső kereslet árleszorító hatása ellenére megnőtt a kockázata, hogy nem sikerül elérni az inflációs célt. Az elmúlt időszak gyengébb árfolyama, valamint a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése kezdetben elsősorban a maginfláción kívüli tételek áremelkedésében jelentkezhet. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a felhalmozódott költségnyomás már a maginflációt is emelheti. A cél teljesülése szempontjából további kockázatot jelent, ha a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság összességében erősödött, ami a régió többi országának kockázati megítélését is javította. Magyarország kockázati felára azonban nem csökkent érdemben. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a kormány kötelezettségvállalása egy fenntartható költségvetési pálya mellett − írják az indoklásban.