Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: három ponton is alkotmányellenes volt a rendelkezés. Nem csak az volt a baj, hogy visszamenőleges hatályú volt, de 98 százalékos mértéke miatt már nem adónak minősült, hanem kisajátításnak. Legalábbis a régebbi alkotmánybírósági ítéletek alapján - fűzte hozzá.

Az alkotmány szerint pedig kisajátítani csak nyomós közérdekből lehet, azonnali, teljes kártérítés mellett - jegyezte meg. Kifogásolható volt az is, hogy az adót szankcióként alkalmazták, noha az alkotmány szól az arányos közteherviselésről is, arról, hogy az adót arányosan kell viselni.

Az adószakértő hangsúlyozta, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépéshez megvolt az eszköz: meg kellett volna támadni ezeket a szerződéseket, "nem adóval sújtani, az adó ugyanis nem erre való".  A polgári törvénykönyvben és a munka törvénykönyvében is szerepel, hogy az ilyen szerződések semmisek és megtámadhatók - hangsúlyozta. 

"Igaz, hogy ez macerásabb ügy lett volna, de a macerát a demokráciában nem lehet megtakarítani. A demokrácia egy nagyon munkaigényes és fárasztó intézményegyüttes, időigényes" - mondta Vadász Iván.