A kormány becslésénél jóval kevesebb nő élhet a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével a Költségvetési Tanács szerint: a kormány által várt 2011-es 24 ezres létszám helyett a KT csak 9.100-zal számol, és megjegyzik, mivel az intézkedés költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása már jövőre is negatív, így nem felel meg a kötelező ellentételezési szabálynak, amelyet törvény rögzít.

A KT legfrissebb hatástanulmányából kiderül: a tanács azzal számol, hogy a jövő évi alig több mint 9000-es növekedés után a nyugdíjasok száma a törvénymódosítás miatt 2012-ben 15.100-zal, 2013-ban 20.900-zal és 2014-ben 23.700-zal nő. Bertalan Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője korábban ezzel szemben azt mondta, hogy jövőre mintegy 24 ezren, 2014-ben pedig 36-40 ezren élhetnek az új lehetőséggel. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője pedig a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelését a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának fedezésével indokolta. Ez előzetes számítások szerint 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek.

A Költségvetési Tanács számításai szerint azonban a törvényjavaslat a költségvetés egyenlegét jövőre "csak" 11,6 milliárd forinttal csökkenti, 2012-ben 22 milliárddal, 2013-ban 36,1 milliárddal, 2014-ben pedig 39,7 milliárddal rontja az egyenleget. A közvetett hatások között sorolja fel a tanács, hogy az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát: csökkenti a munka kínálatát. Ez azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására. Modellszámításaik szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.

A munkakínálat csökkenése „feszesebbé” teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglalkoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többé kevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést - írja a tanács.

Az intézkedés közvetett költségvetési hatásai közül a nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás.