A "Beptra - a legjobb gyakorlatok kis- és középvállalkozások számára" című szakmai képzéssorozat alkalmából megtartott fórumon Parragh László arról beszélt: a kamaráknak a jövőben kiemelt szerep jut a vállalkozások fejlesztésben, a szakképzésben való fokozottabb részvételben.

A kis és közepes vállalkozások (kkv) kapcsán már tavaly létrejött egy megállapodás a kormánnyal, amely a vállalkozások fejlődését segíti elő - mondta a kamarai elnök. - A kamarák már elkezdték az adatgyűjtést vállalkozásokról, amelynek egyik célja, hogy feltérképezzék a várható munkaerőpiaci keresletet és megpróbálják ezeket az információkat a képzési rendszerbe eljuttatni.

A szakképzés megerősítése javítja a foglalkoztatási arányokat, a cél ezért az, hogy olyan osztályokat és szakokat indítsanak az intézmények, amelyekre szükség van. Parragh László ennek kapcsán megjegyezte, hogy a szakképzésben tanulók mindössze egyharmada helyezkedik el a valós képzettségében. 

További kamarai feladatként az MKIK elnöke a szakképzésben való fokozottabb részvételt jelölte meg. Közlése szerint ebben nagy előrelépés történt, mivel megállapodás született arról, hogy a kormány átadja a szakképzés felügyeletét a kamaráknak. A német modellhez hasonló konstrukció egyeztetés alatt áll, az idén szeptembertől várhatóan mintegy ötven szakmai képzés már az új rendszer keretei között működhet.

A kamarák ezen túl egységesítenék és minimalizálnák a képzési időt is: ezt a korábbi négy évről három évre vinnék le, emellett emelnék a gyakorlati, vállalati képzésben eltöltött időt. Az új rendszer azonban számos konfliktushelyzetet teremthet, mivel a szakképzési intézmények eleve diákhiánnyal küszködnek, amelyet tovább ronthat a képzési idő tervezett minimalizálása és az ebből eredő fejkvóta-kiesés, valamint az iskolában eltöltött idő csökkenése. A problémák megoldása érdekében a kamara jelenleg is dolgozik egy szakmai anyagon.