A TEBÉSZ még tavaly szeptemberben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult, hogy vizsgálja ki a Genesis 2010. április 19-i, apporttal történt tőkeemelését, mert a szövetség álláspontja szerint azzal kapcsolatban felmerülhet a tőkebefektetési csalás gyanúja. Az idén januárban pedig büntetőfeljelentést is tett a TEBÉSZ az ügyben. A Genesis még tavaly szeptemberben cáfolta a TEBÉSZ sajtóban is közzétett állításait, továbbá rágalmazás miatt szintén büntető feljelentést tett a bíróságon a TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor ellen. 

Dióslaki Gábor a birtokába jutott közjegyzői okirat alapján továbbra is azt gyanítja, hogy nem valósítható meg a Genesis bányaprojektje, amelyet a cég az említett tőkeemeléssel szándékozott elindítani, és a tőkeemeléssel a társaság megtévesztette a befektetőket. 

A TEBÉSZ szerint a közjegyzői iratból az tűnik ki, hogy a Genesis egyik leánycége, a tavalyi tőkeemeléskor apportálással a cégcsoportba került Pólus Szikla Kft. még tavaly májusban készfizető kezességet vállalt egy olyan 600 millió forintos tartozás után, amely tartozás a Genesis két új, ismeretlen hátterű tulajdonos cégét terheli, amelyek részt vettek a tőkeemelésben. Az okirat alig egy hónappal a Genesis tavaly áprilisi tőkeemelése után készült.

A Genesis Energy április 19-i közgyűlése összesen 21,58 milliárd forint értékű zártkőrű tőkeemelésről döntött. A tőkeemeléssel a cégbe beszállt négy dél-afrikai és egy svájci bejegyzésű bányaipari vállalat. A befektetők magyarországi érdekeltségeiket, valamint azok által birtokolt eszközöket, kutatási és bányászati jogokat, meddőhányót apportáltak ellenértékként a cégbe. A Genesis Energy az új befektetőkkel profilt is váltott, bejelentette, hogy felhagy a napelemgyártással és bányászati és ércfeldolgozói új tevékenységbe kezd. 

A TEBÉSZ szerint az új projekt alapját adó meddőhányó tulajdonosi adatai egyre zavarosabbak, és mivel az ingatlan jelzáloggal terhelt, korlátozottá válhat az ingatlan hasznosítása is. 

A PSZÁF az idén februárban összesen 100 millió forintra bírságolta a Genesis öt befektetőjét, mert nem tettek eleget nyilvános ajánlattételi kötelezettségüknek a zártkörű alaptőke-emeléssel történt összehangolt részvényszerzés kapcsán.