szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. évi ellenőrzési tervében összesen 65 téma szerepelt, tavaly év közben az ÁSZ ellenőrzési terve 6 feladattal kiegészült, hármat töröltek, így a módosított ellenőrzési terv 68 vizsgálatot tartalmazott - derül ki abból a jelentésből, amelyet az Országgyűlés legfőbb ellenőrző intézménye saját tavalyi tevékenységéről publikált a honlapján.

Az ÁSZ 2010-ben az intézmény korábbi elnöke által jóváhagyott - az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága által megtárgyalt - ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezte tevékenységét. A számvevőszéki összegző jelentés alapján a 2010-re ütemezett feladatok teljesültek, az elmúlt év során 46 jelentést tettek közzé, amelyek közül hatot - választott vezetők hiányában - az elnök nevében eljáró főtitkár írt alá. A törvényekben különféle rendszerességgel előírt (évenkénti, kétévenkénti illetve rendszeres) feladatok teljesítése az ÁSZ erőforrásainak 67 százalékát vette igénybe, ezekről 33 jelentés készült. 

Az évenkénti ellenőrzési kötelezettségek (így az állami költségvetés megalapozottságának véleményezése, zárszámadásának ellenőrzése, az MNV Zrt. és az MTI Zrt. 2009. évi működésének, valamint a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának ellenőrzése) teljesítésére az ellenőrzésre igénybe vehető erőforrások 35 százalékát fordították. Az összegzés kitér arra, hogy az Országgyűlés 2010 júniusában meghatározó döntést hozott az Állami Számvevőszék működése és irányítása szempontjából. Az új számvevőszéki elnök és alelnök megválasztásával, illetve 2010. július 5-én történt hivatalba lépésével a számvevőszéki vezetés hosszabb idő után újra az alkotmány előírásainak megfelelően működik. Az új vezetés elsődleges feladata volt a szervezet irányításának helyreállítása, ennek érdekében át kellett tekinteni a szervezet teljes működését, szabályozottságát.

Az új vezetés hivatalba lépéséig az elmúlt években a számvevőszék létszáma jelentősen az engedélyezett létszámkeret alá csökkent, s az új, kellő számú, felkészült munkaerő biztosítása, képzése komoly kihívás elé állítja még ma is a szervezetet. Az ellenőrzések a 2009 végén elfogadott ellenőrzési terv szerint folytak, de csak az új elnök megválasztását követően lehetett a tervet a legsürgetőbb elvárásokhoz igazítani. A megválasztott elnök szakmai koncepciójának meghirdetése után elkészült az intézmény új középtávú stratégiája. A stratégia szerint az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és járuljon hozzá a "jó kormányzáshoz" - olvasható a számvevőszéki összegzésben. 

A jelentés kitér arra, hogy a kétévenkénti ellenőrzési kötelezettségek teljesítéseként két párt és két pártalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről készült számvevőszéki jelentés. A rendszeres ellenőrzési feladatok (melyeknek a gyakoriságát az ÁSZ maga határozza meg) teljesítéseként 24 jelentést adtak közre, az ellenőrzési erőforrások 30 százalékának felhasználásával. E feladatokon belül 76 százalékot jelentett a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése. A 119 önkormányzat helyszíni ellenőrzésénél szerzett tapasztalatokat összefoglaló jelentésen kívül 16 jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező önkormányzatról önálló ÁSZ jelentés készült (5 megyei, 6 megyei jogú városi és 5 fővárosi kerületi önkormányzat gazdálkodásáról). Az elmúlt évben a kormány felkérésére az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését is elvégezték. A törvényi előírások teljesítése mellett az éves erőforrások 33 százalékát fordíthatták olyan témák ellenőrzésére, amelyek végrehajtásának gyakoriságát törvény nem rögzíti. 

Az ÁSZ elnökének döntése alapján megvalósult ellenőrzések az ÁSZ 2010 végéig érvényes stratégiájának céljaihoz illeszkedően három súlypont köré csoportosíthatóak: az uniós források igénybevétele és cél szerinti hasznosítása, az állami fejlesztési források védelme és az állami feladatok hatékony és eredményes ellátása.

A 2009. évi büdzsé zárszámadásának ellenőrzése során a pénzügyi  audit módszerével teljes körűen vizsgálták a központi költségvetés közvetlen bevételeinek és kiadásainak elszámolását, amelyek teljesítési adatai a 2009. évi zárszámadási törvényjavaslatban - a korlátozott minősítésű állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások kivételével - megbízhatóak.

Az állami vagyon hasznosításának lényegi keretei a 2009. évben sem változtak. Az MNV Zrt. továbbra sem rendelkezett az állami vagyont tételes leltárral alátámasztó, az állami részesedések aktualizált értékét tartalmazó, szabályos, pontos és teljes körű vagyonnyilvántartással. Nem tudták megadni 1,5 milliárd forint összegű egyéb ingatlan értékesítésből származó bevétel teljes körű, tételes elszámolását,  továbbá nem rögzítette a 119,7 millió forintnyi módosítás összetételét és indokoltságát - olvasható az ÁSZ jelentésében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!