„Valahogy itthon még a moratóriumok sincsenek összehangolva. Tilalom idején árverezni akarnak” – morgolódott az egyik civil résztvevő azon acsütörtöki budaörsi árverésen, ahol egy osztrák banknál felvett vállalkozói hitel adósának érdi háza volt a tét. Pontosabban csak lett volna, ha összejön az árverés. Ajánlat azonban nem érkezett az ingatlanra. Az otthonvédők, más civilek és a sajtó résztvevői ugyanis nem bizonyultak igazán kellemes közönségnek az ingatlannepperek számára. Így az árverést majd egy későbbi időpontra újra meg fogják hirdetni.

A végrehajtó irodája előtt. Kovács István és felesége (középen és jobbra) az árverezésre vár

Horváth Szabolcs

Az árverezés „áldozata” ez alkalommal Kovács István, érdi lakos, illetve az ő háza lett volna. Az egyébként jelenleg a Munkáspárt elnökségi tagjaként is tevékenykedő adós az ingatlant még 2003-ban jegyeztette be fedezetként, az ausztriai Sparkasse Mürzzuschlag Ag.-nél felvett, 28,6 millió forintos szabad felhasználású euró alapú hitelre. „Képtelenség lett volna akkoriban forint alapú kölcsönt igénybe venni. Itthon húsz százalékos kamatot is felszámoltak egy hasonló konstrukciónál, míg Ausztriában 4,5-5 százalékért hozzá lehetett jutni a pénzhez” – magyarázta a hvg.hu-nak az adós.

Kovács István az édesapjával közösen működtetett autószerelő vállalkozás fejlesztésére vette fel annak idején a hitelt, ám a céget ez sem mentette meg; hozzávetőleg másfél év múltán le kellett húzniuk a rolót. „Az ország uniós csatlakozása utáni megváltozott helyzet és az új szabályok nem tettek jót a vállalkozásnak. Próbáltunk minél több pénzt kivenni a műhelyből és a kölcsönből vásárolt gépekből, de csak jóval áron tudtuk értékesíteni az eszközöket. Az esztergagépet például kilós fém áron vették meg” – sorolta érdeklődésünkre Kovács István.

Horváth Szabolcs

Az érdi vállalkozó jelenleg – a tőkeösszeget kamatokkal, késedelmi díjakkal és egyéb jutalékokkal megfejelve – már megközelítőleg 45 millió forinttal tartozik az osztrák banknak, amely a budaörsi Schmör Ákost jelölte ki végrehajtónak. Az árverésen a családi ház kikiáltási ára 79 millió 900 ezer forint volt. A március 24-én meghirdetett árverésről szóló értesítést azonban Kovács István – saját és többek elmondása szerint – nem kapta meg. A végrehajtó a jelenlévőket arról tájékoztatta, hogy a posta jelezte: a küldeményt kétszer is megpróbálták kézbesíteni, de nem jártak sikerrel.

 Mivel érdeklődő hiányában az árverés meghiúsult, az adós most nyert egy kis időt. A jogszabály szerint hatvan nap múlva írható ki újabb árverés. Addig azonban a bíróságnak is lesz dolga; állást kell foglalnia azzal a keresettel kapcsolatban, amelyet Kovács István nyújtott be az árverezés napján, a végrehajtási ügy megszüntetését kérve a Budaörsi Városi Bíróságon. Ebben az ingatlan tulajdonosa legfőképp arra hivatkozott, hogy a hitelszerződés még Magyarország uniós csatlakozása előtt született. Azóta viszont már a magyar ügyfeleket is védik az európai normák, vagyis a bank a kölcsön futamideje alatt elvileg nem módosíthatta volna egyoldalúan a szerződés feltételeit.

Akcióban a civilek. Amikor segíteni kell, az emberek össze tudnak fogni

Horváth Szabolcs

„Teljes szolidaritást vállalunk a kilátástalan sorsú adósokkal, és mindazokért kiállunk, akiknek a feje fölül el akarják venni a lakást. Különösen akkor, ha családos emberről van szó, mint Kovács István esetében. Két kisgyerekkel, munkanélküli feleséggel nincs hova menniük, ha kiteszik őket az utcára ” – hangsúlyozta a Magyar Szociális Fórum szervezője. Simó Endre megkérdezésünkre úgy becsülte: július elseje, vagyis a moratórium lejárta után, tömeges kilakoltatások várhatóak.

A hiteladósok érdekeit képviselők szerint kétségtelenül üdvözlendő, ha végre megszületik a kormányzati intézkedés-csomag a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére, ám az éppen a leginkább rászorulóknak nem jelent majd valódi mentőövet. Eközben az árfolyam különbözet finanszírozása újabb hitelekbe hajszolja az egyébként is törlesztési gondokkal küzdőket. Az állami segítség pedig nem jelent mást, mint hogy ismét az adófizetők állják majd a hajdan, gyakran tényleg felelőtlenül eladósodó hitelfelvevőket. A legjobb megoldás, mind az ügyfél, mind a bank számára még mindig az lehet, ha a felek újratárgyalják a hitelszerződést, és átütemezéssel, fizetési moratóriummal vagy más könnyítéssel áthidalják a problémát. Feltéve persze, ha az ügyfélnek csak ideiglenesen okoz gondot a törlesztés.  

Horváth Szabolcs

Amikor már kenyértörésre kerül a sor, a valódi segítség az lenne, ha az árverezéssel és a kilakoltatással kapcsolatos jogszabályokat alakítanák át. Számos településen szinte egymás mellett, de legalábbis egymás közelében található a végrehajtó irodája és az ingatlanközvetítő. A nyilvános árveréseken pedig bárki megjelenhet, és licitálhat. Van úgy, hogy a nepperekkel körülvett vevő nejlonszatyorba, készpénzben hozza magával a licitre a „majd kialakuló” vételárat, amely természetesen jóval alatta marad a kalapács alá került ingatlan valós piaci értékének. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint az lenne a legjobb megoldás, ha jogszabályilag kötelezővé tennék az elektronikus árverést. Jelenleg ez a forma még csak „választható”, és az árverezők persze gyakran nem élnek a lehetőséggel.        

 A kormány és a Magyar Bankszövetség között, állítólag jövő kedden megszülető megállapodás mintegy 120 ezer adóst és rajtuk keresztül csaknem ötszázmilliárd forintnyi hitelállományt érinthet. Mindehhez érdemes figyelembe venni azt is, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő hitelállomány a bankok portfoliójában a tavalyi első félévi 7,4 százalékról az idei első három hónap végére 10,4 százalékra növekedett.

A Luca székeként készülő csomag bejelentése a hivatalos indoklás szerint azért csúszik immár sokadik alkalommal, mert a bemutató sajtótájékoztatón a jelenleg külföldön tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök is részt kíván venni. Valójában inkább arról van szó, hogy nehezen hozható tető alá a két fél között egy olyan megállapodás, amelyben a hitelintézetek minél inkább igyekeznek megszabadulni a bankadó terhétől, a kormánynak pedig épp ellenkezőek a szándékai.  

A korábbi hírek szerint a tervezett intézkedések között szerepelhet a kilakoltatási és árverezési moratórium július 1-jei feloldása, valamint, az ingatlanpiac védelme érdekében, az árverezéseknél a negyedéves limit bevezetése. Emellett a még törlesztőképes adósoknál rögzítenék a törlesztési árfolyamot, a leggyakrabban használt deviza, a svájci frank alapú hitelek esetében 180 forinton. A megállapodással létrehoznák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET), amely diszkontáron megvásárolná a fizetésképtelen, szociálisan rászoruló adóstól az ingatlant, majd bérbe adná neki. S amennyiben a bankok bővítenék a kis és közepes vállalkozói szektor, illetve a lakossági hitelezésüket, a növekmény meghatározott részével csökkenthetnék a bankadó alapját.