A legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi szakfolyóirat online országkockázati információs részlege, a Euromoney Country Risk (ECR) Friedrich Mostböcknek, az Erste Bank kutatási igazgatójának, Nicholas Spironak, a Spiro Sovereign Strategy nevű, Közép-Kelet-Európára összpontosító londoni szuverén kockázatelemző és tanácsadó cég vezetőjének, valamint Daniel Lenznek, a DZ Bank stratégájának véleményét kérdezte arról, hogy a tavalyi "vitatott gazdaságpolitikai intézkedések sora" után Orbán Viktor kormánya most már felmutathat-e előrelépést a magyar közfinanszírozásban.

Friedrich Mostböck szerint a magyar kormány költségvetési konszolidációs stratégiája "kezd formát ölteni". Az Erste vezető elemzője kijelentette: bár vannak megvalósíthatósági kockázatok, az áprilisban benyújtott konvergencia-program azonban további kiadáscsökkentéseket tartalmaz, és a kormány is jelezte, hogy újabb intézkedések lehetségesek a deficitterv tartása végett. Mostböck kiemelte, hogy a magyar szuverén adósság nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja most hozzávetőleg 90 bázisponttal magasabb a tavalyi országgyűlési választások előtti szinteknél. Ha azonban a kormány bizonyítja, hogy kordában tudja tartani a deficitet, akkor nincs ok a választások előttinél keményebb kockázati megítélésre, különös tekintettel arra, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg többletet mutat, és a gazdasági növekedés üteme 3 százalékhoz közelít.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók díja a szerdai londoni kereskedésben 255 bázispont környékén mozgott. Tavaly áprilisban 170 bázispont körüli magyar CDS-díjszabásokat mértek Londonban. A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 255 ezer euró minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. A tavaly áprilisi díjszabások alapján akkoriban ugyanezeknek a CDS-kontraktusoknak az árfolyama 170 ezer euró környékén mozgott. Mostböck a Euromoney Country Risknek adott kommentárjában ugyanakkor kifejtette: ha a magyar kormány a terveknek megfelelően tudja folytatni a reformokat, és ha nem romlik jelentősen a globális befektetői hangulat, az jó alapot teremthet a magyar deviza- és kormánykötvény-piaci erősödéshez.

Nicholas Spiro szerint a Magyarországot 2008 előtt sújtó ikerdeficit-problémát sikerült orvosolni, jóllehet a költségvetési kiigazítás - a bevételi hiányok kompenzálása végett - részben a "nyugdíjrendszer államosításával" folyik. A Spiro Sovereign Strategy vezetője úgy vélekedett, hogy a magyar állami és magánszektor pénzügyi mérleghelyzete "továbbra is rendkívül érzékeny" az árfolyamokra, tekintettel a "nagyon magas" devizaalapú adósságra. Mindenekelőtt ez volt az oka annak, hogy Magyarország a válság kirobbanása után a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. Spiro szerint ugyanakkor a forint meredek leértékelődésének kockázata - jóllehet továbbra is komoly aggodalom forrása - mára csökkent, mivel jelentősen javult a magyar gazdaság külső fizetési pozíciója.  Magyarország kilátásai végső soron azon múlnak, hogy a kormánynak sikerül-e stabilizálnia és csökkentenie a közadósságot a kiadások visszafogásával és olyan szerkezeti reformokkal, amelyekkel emelhető lesz a jelenleg "lesújtóan alacsony" foglalkoztatási ráta - mondta Nichola Spiro a Euromoney Country Risk körkérdésére válaszolva.

Daniel Lenz, a DZ Bank stratégája a kockázatok között említette, hogy Magyarország "a szűkős devizatartalékokból" költ olyan stratégiai akvizíciókra, mint például a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának nemrégiben bejelentett megvásárlása. Az IMF-hitel kezdődő törlesztése is a tartalékokat csökkenti majd, és változatlanul fennáll a likviditás szűkössé válásának lehetősége külső sokkok - például Görögország szuverén adósságtörlesztési leállása - esetén. Lenz szerint a magyar kormány "mindig tudott meglepetésekkel szolgálni", amióta tavaly hatalomra került. A DZ Bank vezető elemzője ezek közé sorolta a bankadót, az IMF-tárgyalások befejezését és a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer "államosítását", valamint az idei költségvetési csomagot. Daniel Lenz szerint "a nem szokványos" gazdaságpolitikai intézkedések közül azonban "nyilvánvalóan" a költségvetési csomag a legjobb, bár az abban szereplő növekedési várakozások "talán túl derűlátók".

Lenz úgy véli, a nyugdíjrendszer magánpillérének államosítását "lehet rövidlátónak tekinteni", ám ez a lépés célravezető volt abban a tekintetben, hogy a korábban deficites államháztartás az idén a GDP-érték 2 százalékának megfelelő többletbe fordul. A szakértő közölte: a DZ Bank várakozása szerint az államadósság-ráta 2012-re a hazai össztermék 73 százalékára csökken, és a bruttó küladósság a 2009-ben mért 147 százalékról 124 százalékra süllyed. "Tehát igen, a magyar költségvetési számok jó eséllyel javulni fognak" - összegezte véleményét Lenz.

Fazekas István