hvg.hu: Mikor kezdi a munkát?

Farkas Ádám: Még vár rám egy meghallgatás az Európai Parlament Monetáris és Pénzügyi Bizottságban, majd a plenáris ülésen is meg kell szavazni a kinevezésemet. Természetesen csak ezeket követően költözhetek Londonba, várhatóan áprilisban.

hvg.hu:  Az ön által vezetett banki felügyeleti hatóság mellett a többi pénzügyi terület fölött ki őrködik majd Európában?

F.Á.: Az értékpapírpiac, illetve a biztosítási piac is önálló felügyeleti intézményt kapott, az előbbinek Párizsban, az utóbbinak Frankfurtban van a székhelye. Ezek mellett pedig létrehoztak egy negyedik intézményt is: az Európai Rendszerkockázati Tanácsot, amely az EU pénzügyi rendszerének egészét érintő kockázatok felett őrködik, az egyes szektorfelügyeletek bevonásával. Figyel, elemez, és igyekszik kiküszöbölni, illetve előre jelezni a jelentkező veszélyeket.

hvg.hu: Korábban is voltak hasonló feladatot ellátó intézmények az Európai Unióban. Mi változott?

F.Á.: Működtek szervezetek hasonló feladatokkal, de lényegesen kisebb jogkörökkel. Korábban az egyes országok bank-, értékpapír- és biztosításfelügyeleteinek egy-egy európai szövetsége tevékenykedett, ami az érdekvédelmi szerep mellett ellátott bizonyos uniós, koordinációs feladatokat is. Ez a forma azonban a megváltozott körülmények után már nem volt elégséges. A negatív események hatására José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, még 2008 októberében kérte fel Jacques de Larosiére-t, hogy egy szakértői csoporttal vizsgálják felül a válság kirobbanásának okait, körülményeit, vonják le a következtetéseket, és tegyenek konkrét megoldási javaslatot az európai pénzügyi szabályozás és felügyeleti rendszer továbbfejlesztésére. A de Larosiére Bizottság a válságra adott válaszként új európai felügyeleti struktúra kialakítására tett javaslatot. Az új szabályozás részleteit, azaz az új európai intézmények státusztörvényeit a tavalyi év második felében fogadták el, így idén januártól létrejöhetett az új EU-s pénzügyi-felügyeleti intézményrendszer.

Farkas Ádám. Válságból született hivatal

Horváth Szabolcs

hvg.hu: Milyen feladatai lesznek az új uniós bankfelügyeletnek, s mi marad a hatókörén kívül?

F.Á.: Az EBA biztosan nem foglalkozik majd közvetlenül az egyes tagországok bankjainak napi szintű felügyeletével, azt továbbra is a nemzeti hatóságok látják el. Abban az esetben, ha egyedi intézményekkel kapcsolatos költségvetési döntéseket kell hozni – például fel kell tőkésíteni egy bankot, garanciát kell vállalni vagy éppen ki kell vásárolni a rossz követelésállományát – az a tagországok nemzeti kormányának felelőssége marad. Vagyis az új hatóság nem hozhat az egyes tagállamok adófizetőinek a zsebét érzékenyen érintő döntéseket.

Ám számos feladata lesz. Közülük az egyik legfontosabb, hogy a londoni székhelyű felügyelet felelős lesz az európai szintű, bankokra vonatkozó szabályozás egységes bevezetéséért és érvényesítéséért. Így például felügyelni fogja, hogy a jelenleg készülő Basel III. megállapodásban közzétett új tőke- és likviditási követelményeket következetesen és egységesen vezessék be az egyes tagállamok. Az EBA ehhez technikai sztenderdekre és a bevezetésre vonatkozó javaslatokat ad, rendelettervezeteket készít, amelyeket az Európai Bizottság hagy jóvá. Ezen kívül az új felügyeletnek folyamatosan nyomon kell követnie, hogyan vezetik be és alkalmazzák az egyes tagállamok az új szabályokat; s ha hiányosságot talál, beavatkozhat. Abban az esetben pedig, ha a nemzeti hatóságok között a szakmai kérdésekben, például egy  nemzetközi bank felügyelete során viták merülnek fel, annak  rendezésében is részt kell vennie. Szintén kiemelt feladat, hogy a hatóság folyamatosan gyűjtse és elemezze az uniós bankszektor adatait, az  utóbbi időben nagy figyelmet kapott, úgynevezett banki stressz-tesztek elkészítése, értékelése is e körbe tartozik. Vannak olyan bankok is, amelyek elemzése, esetleges stressz-tesztelése megmarad a nemzeti hatóság szintjén, de a nagyobb méretű pénzintézetek európai szintű figyelmet kapnak, ezeket követi nyomon az  az EBA.

hvg.hu: Magyarországon a legnagyobbnak számító OTP Bank benne van ebben az uniós körben?

F.Á.: Az OTP mérete, jelentősége és nemzetközi szerepe miatt éppen határeset. Van olyan kritérium-csoport, amely szerint benne van a merítésben, míg egy másik szerint nincs. A magyar piacon működő nagyobb bankok anyaintézményei viszont szinte valamennyien részt vesznek a stresszteszten. Az EBA a nemzeti hatóságok bevonásával március második felében fogja véglegesíteni a most következő európai stressztesztben részt vevő bankok körét.

hvg.hu: Ezzel a régióbankban működő nagy, nemzetközi bankok gyakorlatilag állandó górcső alatt vannak?

F.Á.: Igen, hiszen a nemzetközi bankok felügyeletét  az EBA abból a szempontból is szondázza, hogy milyen jól működnek együtt a nemzeti felügyeletek. Amennyiben egy bank miatt a felügyeletk között nézeteltérés adódik, az uniós felügyelet beavatkozhat. Egy esetleges válsághelyzetben pedig akadhatnak nézeteltérések.

hvg.hu: Nem is olyan régen komoly közgazdászok a válság egy újabb nagy hullámát jelezték előre. A Fitch Ratings legfrissebb felmérésében például 60 százalékos esélyt ad annak, hogy 2013 közepén Kínát hatalmas bankválság éri el a rekord összegű hitelezés és az ingatlanpiaci buborék miatt. Meg lehet becsülni bankfelügyelői szemmel, vajon hol tart, meddig tart a válság?

F.Á.: A válság még nem ért véget, ma is komoly feszültségek vannak az európai bankrendszerben. Annak ellenére, hogy az első, talán legkritikusabb időszakot már magunk mögött tudhatjuk, ma is bőséggel akadnak megoldandó feladatok.

hvg.hu: A hazai bankok közül egy sem jutott odáig, hogy állami tőkejuttatás formájában mentőövre szorult volna. A hajdan kiválóan teljesítő szektor azonban tavaly az eddigi legrosszabb évét zárta. Min jöhet ezután?

F.Á.: A gazdasági és pénzügyi válság meglehetősen érzékenyen érintette a magyarországi bankokat. A teljes szektor szintjén romlott a portfólió minősége, ami jelentősen rontotta a bankok jövedelmezőségét. Ez a tendencia még mindig tart, bár a romlás üteme lassult. Az olló pedig kinyílt: míg korábban szinte minden banki szereplő nyereséges volt, egyre többen csúsztak veszteségbe. S egy-egy bank képes is volt megtartani a pozitív eredményt, az jóval a korábbi esztendők szintje alatt maradt. Emellett, ugyancsak a válság miatt a bankrendszer mérlegszerkezete és finanszírozása is komoly sokkot kapott. Alapvetően megingott az a modell, amely devizában folyósított hitelek dinamikus növekedésén, és a piac szereplőinek főként anyabanki, illetve pénz- és tőkepiaci refinanszírozásán alapult, s csak kisebb részben a betétgyűjtésen. A bankadó pedig további terheket ró a bankokra a növekedés megtorpanása, a jövedelmezőség erodálódása mellett. Ennek ellenére a szektor szereplőinek tőkehelyzete még mindig stabil, jóllehet, egyes esetekben szükség volt az anyabankok segítségére.

hvg.hu: Ezek után lehet arra számítani, hogy egyik-másik külföldi bank kivonul Magyarországról?

F.Á.: A bankok nem egyik évről a másikra terveznek; a terjeszkedésük mögött mindig hosszú távú elkötelezettség áll, ami jelentős tőkeerőt igényel.

hvg.hu: A visszahúzódás mindenesetre meglátszik: több bank karcsúsította az utóbbi időben a fiókhálózatát.

F.Á.: Nem lehet csupán abból messzemenő következtetéseket levonni, hogy egy bank miként alakítja át az értékesítési csatornáit. Ám az biztos, hogy a hazai bankpiacot négy-öt éve jellemző expanzív növekedés véget ért. Jelenleg a kőkemény racionalizálás időszakát éljük. A válság alatt mindenki próbálta kezelni a nehézségeket, most már el lehet mondani, hogy a válság utáni stratégia kidolgozásának időszaka tart mind Európában, mind itthon.