Jön a kamatadó, a köva és a heva?
A kamatokat és árfolyamnyereséget is bevonnák az szja-alapba, új adóalanyként megjelenne az önfoglalkoztató és az esetleg már jövőre belépő központi vállalkozási adó hatálya kiterjedne az szja-ból átkerülő egyéni vállalkozókra is
A kamatok újra befektetett hányada viszont jelentős adókedvezményben részesülne, és választani kellene a családi pótlék és gyermekek utáni adókedvezmény között - írja a Világgazdaság, nem hivatalos forrásokra hivatkozva.
A következő években az államháztartás hiánya minden esztendőben legalább fél százalékponttal mérséklődik, és hasonló ütemben csökken a költségvetési, államháztartási újraelosztás is – jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Pénzügyminisztérium közleménye szerint, amely egyúttal leszögezi, hogy a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában megjelent adóreformról szóló anyag is egy szakmai csoport munkája, így az nem tekinthető a Pénzügyminisztérium álláspontjának.
A nem hivatalos verzió szerint az adóterhelés gyakorlatilag változatlan maradna, ugyanakkor új adónemek kerülnének bevezetésre. Ismét "lesz" 5-10 százalékos kamatadó, de az a változat is elképzelhető, hogy a személyi jövedelemadó alapját oly módon egységesítenék, hogy összevonnának minden munka és tőke jellegű jövedelmet, majd ezután kellene megfizetni az érvényes kulcs szerinti adót. Nem kizárt, hogy a kamatjövedelmet csak lépcsőzetesen kezdik megadóztatni, - az első évben egy harmad, a másodikban két harmad, a harmadikban 100 százalékát vonnák be vonnák be az adóalapba.
Jövőre bevezethetik a központi vállalkozási adót (köva). A köva valamennyi vállalkozási formára kiterjedne, és a társasági nyereségadót váltaná fel. Az adót azok az egyéni vállalkozók is fizetnék, akik kikerülnének az SZJA hatálya alól. A köva alá tartozók nem kerülnének be automatikusan a számviteli törvény alá, ami azt jelenti, hogy egyszeres könyvvezetésüket megtarthatnák. Ha a köva a megszűnő helyi iparűzési adó helyére lép, akkor a 16 százalékos társasági adónál alacsonyabb 12-14 százalékos mértékű lenne. Ha az iparűzési adó megmarad, akkor ezt kedvezőbb amortizációs technikák engedélyezésével ellentételeznék.
A szintén 2005-ben bevezethető helyi vállalkozási adó (heva) 14-16 százalékos lenne, a vetítés alapja a kövával megegyezően a nyereség, nem pedig a forgalom lenne, amint az a jelenlegi a helyi iparűzési adó esetében is van. Más elképzelések szerint a ÁFA-bevételen osztozna a központi költségvetés az önkormányzatokkal. Ebben az esetben 1 százalékos ÁFA-pótadót vezetnének be, ami az önkormányzatokat illetné meg a 25 százalékos ÁFÁ-ból. A harmadik verzió szerint a helyi iparűzési adót egy SZJA-típusú helyi adó, például vagyonadó váltaná fel.
A személyi jövedelemadó 2006-ban, az ÁFA pedig 2007-re válhat kétsávossá. Az egyik elképzelés szerint az SZJA alsó kulcsa 18, a felső 36 százalékos, a másik verzió szerint 20-22 illetve 30-32 százalékos lenne. A magasabb kulcs az első esetben 2-2,5 millió forintnál, a második esetben az átlagbér kétszerese felett lépne életbe. A 25 százalékos felső ÁFA kulcs 20 százalékosra csökkentése, a legalacsonyabb ÁFA-kulcs pedig 5 százalékról 10-re emelkedne – írja a világgazdaság. Cserébe le kellene mondanunk számos adókedvezményről. Megszűnne a a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység valamint az adomány adókedvezménye. A megmaradó adókedvezményeket (jellemzően az öngondoskodáshoz kapcsolódnak) viszont csak az alsó sávban lehetne igénybe venni.
Négy-öt év alatt fél-egy százalékkal emelni lehetne a foglalkoztatottakat terhelő járulékokat, ugyanakkor csökkenne a munkaadókat terhelő járulék. Mivel csak a részarányok változnak, ezért a módosításból a költségvetés számára többletbevétel nem származik, ugyanakkor a járulékalap bővülne a kiterjedtebb SZJA alap miatt.
Új kategóriát jelentene az önfoglalkoztatói státusz bevezetése, mely azokra az egyéni vállalkozókra lenne érvényes, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Az egyéni vállalkozók az központi vállalkozási adó (köva) hatálya alá tartoznának. Továbbra is az SZJA alapján adózhatnának az EVA-feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozók, őstermelők. A nem létfenntartás érdekében végzett vállalkozási tevékenységet, pedig a "hobbitevékenység" kategóriába sorolnák.
A következő években az államháztartás hiánya minden esztendőben legalább fél százalékponttal mérséklődik, és hasonló ütemben csökken a költségvetési, államháztartási újraelosztás is – jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Pénzügyminisztérium közleménye szerint, amely egyúttal leszögezi, hogy a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában megjelent adóreformról szóló anyag is egy szakmai csoport munkája, így az nem tekinthető a Pénzügyminisztérium álláspontjának.
A nem hivatalos verzió szerint az adóterhelés gyakorlatilag változatlan maradna, ugyanakkor új adónemek kerülnének bevezetésre. Ismét "lesz" 5-10 százalékos kamatadó, de az a változat is elképzelhető, hogy a személyi jövedelemadó alapját oly módon egységesítenék, hogy összevonnának minden munka és tőke jellegű jövedelmet, majd ezután kellene megfizetni az érvényes kulcs szerinti adót. Nem kizárt, hogy a kamatjövedelmet csak lépcsőzetesen kezdik megadóztatni, - az első évben egy harmad, a másodikban két harmad, a harmadikban 100 százalékát vonnák be vonnák be az adóalapba.
Jövőre bevezethetik a központi vállalkozási adót (köva). A köva valamennyi vállalkozási formára kiterjedne, és a társasági nyereségadót váltaná fel. Az adót azok az egyéni vállalkozók is fizetnék, akik kikerülnének az SZJA hatálya alól. A köva alá tartozók nem kerülnének be automatikusan a számviteli törvény alá, ami azt jelenti, hogy egyszeres könyvvezetésüket megtarthatnák. Ha a köva a megszűnő helyi iparűzési adó helyére lép, akkor a 16 százalékos társasági adónál alacsonyabb 12-14 százalékos mértékű lenne. Ha az iparűzési adó megmarad, akkor ezt kedvezőbb amortizációs technikák engedélyezésével ellentételeznék.
A szintén 2005-ben bevezethető helyi vállalkozási adó (heva) 14-16 százalékos lenne, a vetítés alapja a kövával megegyezően a nyereség, nem pedig a forgalom lenne, amint az a jelenlegi a helyi iparűzési adó esetében is van. Más elképzelések szerint a ÁFA-bevételen osztozna a központi költségvetés az önkormányzatokkal. Ebben az esetben 1 százalékos ÁFA-pótadót vezetnének be, ami az önkormányzatokat illetné meg a 25 százalékos ÁFÁ-ból. A harmadik verzió szerint a helyi iparűzési adót egy SZJA-típusú helyi adó, például vagyonadó váltaná fel.
A személyi jövedelemadó 2006-ban, az ÁFA pedig 2007-re válhat kétsávossá. Az egyik elképzelés szerint az SZJA alsó kulcsa 18, a felső 36 százalékos, a másik verzió szerint 20-22 illetve 30-32 százalékos lenne. A magasabb kulcs az első esetben 2-2,5 millió forintnál, a második esetben az átlagbér kétszerese felett lépne életbe. A 25 százalékos felső ÁFA kulcs 20 százalékosra csökkentése, a legalacsonyabb ÁFA-kulcs pedig 5 százalékról 10-re emelkedne – írja a világgazdaság. Cserébe le kellene mondanunk számos adókedvezményről. Megszűnne a a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység valamint az adomány adókedvezménye. A megmaradó adókedvezményeket (jellemzően az öngondoskodáshoz kapcsolódnak) viszont csak az alsó sávban lehetne igénybe venni.
Négy-öt év alatt fél-egy százalékkal emelni lehetne a foglalkoztatottakat terhelő járulékokat, ugyanakkor csökkenne a munkaadókat terhelő járulék. Mivel csak a részarányok változnak, ezért a módosításból a költségvetés számára többletbevétel nem származik, ugyanakkor a járulékalap bővülne a kiterjedtebb SZJA alap miatt.
Új kategóriát jelentene az önfoglalkoztatói státusz bevezetése, mely azokra az egyéni vállalkozókra lenne érvényes, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Az egyéni vállalkozók az központi vállalkozási adó (köva) hatálya alá tartoznának. Továbbra is az SZJA alapján adózhatnának az EVA-feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozók, őstermelők. A nem létfenntartás érdekében végzett vállalkozási tevékenységet, pedig a "hobbitevékenység" kategóriába sorolnák.