Az EU-csatlakozás közelebb hozza a magyar és a finn vállalatokat
Magyarország és a közép-európai országok „adóversenye” is szerepet játszott abban, hogy jövőre a finn kormány is csökkenteni fogja a vállalkozói adó mértékét – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Paula Lehtomäki, Finnország nemrég Budapesten járt kereskedelmi és fejlesztési minisztere.
hvg.hu: A magyar remények szerint az ország EU-csatlakozása erőteljes fejlődést hozhat a hazai vállalatok külpiaci tevékenységében. Hogyan változhatnak a finn-magyar kereskedelmi kapcsolatok, illetve a magyar üzleti környezet május elseje után?
Paula Lehtomäki: A finn-magyar kereskedelem dinamikusan fejlődik, és tavaly az egyenleg is megváltozott, az eddigiektől eltérően most a finn import mértéke meghaladja a magyar importét. Ez a finn deficit ugyan nem jelentős mértékű. Mind a Magyarországra irányuló finn export és az innen induló kivitel legnagyobb részét egyébként még mindig a gépek és felszerelések teszik ki. Valószínűleg befolyásolja a kétoldalú kereskedelem fejlődését az is, hogy a Nokia Magyarország egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – exportőrévé válik. De a gépgyártás és az elektronika mellett az erdőgazdálkodás és a szolgáltatások is olyan terület lehet, ahol sikerrel működhetnek együtt a finn és magyar vállalatok. Magyarország uniós csatlakozásának egyik legfontosabb következménye, hogy a finn és magyar vállalatok egyre szélesebb körű együttműködésben gondolkodhatnak, nem csupán a külkereskedelem területén születhetnek megállapodások, hanem többek között a befektetések területén is. A csatlakozásig hátra lévő tíz napban persze nem várható változás a magyar üzleti környezetben, de az EU-tagság hosszabb távon mindenképp növeli a magyar gazdasági környezet kiszámíthatóságát és stabilitását.
Németország és Svédország is bírálta a közép-európai országokat, mert a nyugat-európai átlagnál jóval alacsonyabb vállalkozói adókulcsok bevezetésével számos nagyvállalatot csábítanak át magukhoz, ezzel ottani munkahelyek kerülnek veszélybe. De nem kényszeríthet-e ki ez a gyakorlat adócsökkentéseket Nyugat-Európában is?
Ez mindenképp egy olyan kihívás, amivel a csatlakozás után még inkább szembe fogunk kerülni, és valamilyen választ kell adnunk a növekvő nemzetközi adózási versenyre. Épp ezért Finnország eldöntötte, hogy a jelenlegi 29 százalékról 26 százalékra csökkenti a vállalkozói adó mértékét. A törvényjavaslaton most dolgozunk, az adócsökkentés pedig várhatóan jövő év elején léphet életbe. Az adózás és az adóulcsok meghatározása nem tartozik az EU közösségi jogkörébe, azt minden tagállam maga alakíthatja ki, de hosszabb távon mindenképp növekedni fog a nyomás és az igény arra, hogy ennek a területnek a harmonizációja is nagyobb legyen. Ki kell emelnem azonban, hogy az adók mértéke csak egy a sok szempont közül, amelyet a vállalatok mérlegelnek üzleti döntéseik meghozatalában. Finnországban az adókon kívül nagy súllyal esik latba a kutatás-fejlesztés és a munkaerő képzettsége is.
Nagy port kavart az új tagállamok körében, hogy a legtöbb jelenlegi EU-tagállam az utolsó pillanatban korlátozta a csatlakozó országokból érkezők munkavállalását. Finnország milyen korlátozásokat vezet be?
Finnország még 2001-ben döntötte el, hogy egy kétéves átmeneti időszakban korlátozza az úja tagállamokból érkezők munkavállalását a csatlaozás után. A törvényjavaslat jelenleg a parlament előtt van, amely várhatóan a közeljövőben fogja ratifikálni a javaslatot. Ebben az átmeneti időszakban azonban nem válnak szigorúbbakká a munkavállalás feltételei, csupán a jelenlegi szabályok maradnak fenn még két évig. Természetesen a finn munkaerőpiac számára a balti országokból, főképp az Észtországból érkező munkaerő jelentheti majd a legnagyobb kihívást. El kell ismerni azonban, hogy a munkaerő szabad áramlása az EU alapvető jogai közé tartozik, így az ezt korlátozó átmeneti időszakok semmiképp sem lehetnek hosszúak.
Magyarország az 1990-es években elvesztette orosz exportpiacainak nagy részét, és csak nemrégiben indított diplomáciai és kereskedelem-fejlesztési offenzívát ezek visszaszerzésére. Finnország korábban hasonló cipőben járt. Tapasztalatai szerint segítheti-e az Oroszországgal folytatott kereskedelem fellendülését az EU-csatlakozás?
Igen, a 1990-es évek elején a mi keleti irányú kereskedelmünk is összeomlott. De ma már az orosz-finn kereskedelem lassan kezd visszatérni az azt megelőző szintre: Oroszország most Finnország második, vagy harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a számítástól függően, és a kereskedelem értéke egyre növekszik. Eléggé nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az EU-csatlakozás a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatokra, hiszen az a vállalatok versenyképességétől és a kereskedelmi hálózatok fejlettségétől is függ. De Finnországhoz hasonlóan az EU közös kereskedelmi egységéhez való csatlakozás után Magyarország is kifejezetten fontos szerepet fog játszani az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alakításában. Szerencsére már kialakítottuk az EU és Oroszország együttműködésének és kapcsolatainak alapjául szolgáló kétoldalú megegyezéseket.
Paula Lehtomäki: A finn-magyar kereskedelem dinamikusan fejlődik, és tavaly az egyenleg is megváltozott, az eddigiektől eltérően most a finn import mértéke meghaladja a magyar importét. Ez a finn deficit ugyan nem jelentős mértékű. Mind a Magyarországra irányuló finn export és az innen induló kivitel legnagyobb részét egyébként még mindig a gépek és felszerelések teszik ki. Valószínűleg befolyásolja a kétoldalú kereskedelem fejlődését az is, hogy a Nokia Magyarország egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – exportőrévé válik. De a gépgyártás és az elektronika mellett az erdőgazdálkodás és a szolgáltatások is olyan terület lehet, ahol sikerrel működhetnek együtt a finn és magyar vállalatok. Magyarország uniós csatlakozásának egyik legfontosabb következménye, hogy a finn és magyar vállalatok egyre szélesebb körű együttműködésben gondolkodhatnak, nem csupán a külkereskedelem területén születhetnek megállapodások, hanem többek között a befektetések területén is. A csatlakozásig hátra lévő tíz napban persze nem várható változás a magyar üzleti környezetben, de az EU-tagság hosszabb távon mindenképp növeli a magyar gazdasági környezet kiszámíthatóságát és stabilitását.
Németország és Svédország is bírálta a közép-európai országokat, mert a nyugat-európai átlagnál jóval alacsonyabb vállalkozói adókulcsok bevezetésével számos nagyvállalatot csábítanak át magukhoz, ezzel ottani munkahelyek kerülnek veszélybe. De nem kényszeríthet-e ki ez a gyakorlat adócsökkentéseket Nyugat-Európában is?
Ez mindenképp egy olyan kihívás, amivel a csatlakozás után még inkább szembe fogunk kerülni, és valamilyen választ kell adnunk a növekvő nemzetközi adózási versenyre. Épp ezért Finnország eldöntötte, hogy a jelenlegi 29 százalékról 26 százalékra csökkenti a vállalkozói adó mértékét. A törvényjavaslaton most dolgozunk, az adócsökkentés pedig várhatóan jövő év elején léphet életbe. Az adózás és az adóulcsok meghatározása nem tartozik az EU közösségi jogkörébe, azt minden tagállam maga alakíthatja ki, de hosszabb távon mindenképp növekedni fog a nyomás és az igény arra, hogy ennek a területnek a harmonizációja is nagyobb legyen. Ki kell emelnem azonban, hogy az adók mértéke csak egy a sok szempont közül, amelyet a vállalatok mérlegelnek üzleti döntéseik meghozatalában. Finnországban az adókon kívül nagy súllyal esik latba a kutatás-fejlesztés és a munkaerő képzettsége is.
Nagy port kavart az új tagállamok körében, hogy a legtöbb jelenlegi EU-tagállam az utolsó pillanatban korlátozta a csatlakozó országokból érkezők munkavállalását. Finnország milyen korlátozásokat vezet be?
Finnország még 2001-ben döntötte el, hogy egy kétéves átmeneti időszakban korlátozza az úja tagállamokból érkezők munkavállalását a csatlaozás után. A törvényjavaslat jelenleg a parlament előtt van, amely várhatóan a közeljövőben fogja ratifikálni a javaslatot. Ebben az átmeneti időszakban azonban nem válnak szigorúbbakká a munkavállalás feltételei, csupán a jelenlegi szabályok maradnak fenn még két évig. Természetesen a finn munkaerőpiac számára a balti országokból, főképp az Észtországból érkező munkaerő jelentheti majd a legnagyobb kihívást. El kell ismerni azonban, hogy a munkaerő szabad áramlása az EU alapvető jogai közé tartozik, így az ezt korlátozó átmeneti időszakok semmiképp sem lehetnek hosszúak.
Magyarország az 1990-es években elvesztette orosz exportpiacainak nagy részét, és csak nemrégiben indított diplomáciai és kereskedelem-fejlesztési offenzívát ezek visszaszerzésére. Finnország korábban hasonló cipőben járt. Tapasztalatai szerint segítheti-e az Oroszországgal folytatott kereskedelem fellendülését az EU-csatlakozás?
Igen, a 1990-es évek elején a mi keleti irányú kereskedelmünk is összeomlott. De ma már az orosz-finn kereskedelem lassan kezd visszatérni az azt megelőző szintre: Oroszország most Finnország második, vagy harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a számítástól függően, és a kereskedelem értéke egyre növekszik. Eléggé nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz az EU-csatlakozás a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatokra, hiszen az a vállalatok versenyképességétől és a kereskedelmi hálózatok fejlettségétől is függ. De Finnországhoz hasonlóan az EU közös kereskedelmi egységéhez való csatlakozás után Magyarország is kifejezetten fontos szerepet fog játszani az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alakításában. Szerencsére már kialakítottuk az EU és Oroszország együttműködésének és kapcsolatainak alapjául szolgáló kétoldalú megegyezéseket.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
