,,Tovább folytatjuk a harcot azért, hogy a befektetési alapokba több évre invesztáló magánszemélyek is mentesüljenek az árfolyamnyereség-adó alól" - mutatta meg a HVG-nek a lobbizás jövőbeni irányát Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Veres Péter pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón bejelentették: 2007-től megadóztatnák az árfolyamnyereséget és a kamatjövedelmet. A javaslat benne van a hétfőn a parlament elé beterjesztett adótörvénycsomagban (HVG, 2005. szeptember 17.). A kormány viszont már jövőre lépéseket tesz a tőkepiac élénkítésére. Ez utóbbi volt ugyanis a feltétele annak, hogy a BÉT vezetése ne feküdjön keresztbe az árfolyamnyereség-adónak, amit egy évvel ezelőtt az SZDSZ politikusainak segítségével sikeresen megtett (HVG, 2004. november 6.).

A szabaddemokraták azonban még nem kommentálták az alkut, s nem mondtak véleményt a tőkejövedelmek 2007-re tervezett megadóztatásáról sem. "Majd a részletek megismerése után nyilatkozunk" - hárította el hétfőn a választ a HVG kérdésére Kuncze Gábor pártelnök. A részletek közül az egyik legfontosabbnak a kormány azt tartja, hogy 50 ezer forintig adómentes lesz a kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelem - a kettőre együtt érvényesülne majd e határ -, csak az e fölötti részt terhelné az egységesen 10 százalékos adó. Tehát nem kellene adóznia például annak, akinek 1 milliója pihen a bankban évi 5 százalékkal kamatozva. Le lehetne vonni az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségeket, költségeket, sőt két évre el is lehet majd határolni azokat. A tőzsdének tett gesztusok közé sorolható, hogy a tőzsdei cégek által fizetett osztalék adójának mértékét is 10 százalékra szállítják le 2007-től, a jelenlegi 25 százalékról, ráadásul ez bármelyik EU-tőzsdére bevezetett értékpapírokra is vonatkozik majd. A tőkejövedelmek utáni személyi jövedelemadót (szja) a magánszemélyeknek kell majd bevallaniuk.

Az árfolyamnyereség-adó negatív hatásait ellensúlyozni hivatott lépéseket már 2006-tól megtennék, de itt talán még nagyobb jelentőségük lesz a részleteknek. Elsősorban a negyedik nyugdíjpillérként ismertté vált elképzelés, a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla bevezetésénél, amelynek kidolgozása olyan sok problémát vet fel (HVG, 2005. augusztus 27.), hogy borúlátó elemzők szerint az sem lenne meglepő, ha végül mégsem születne róla jogszabály. Egyelőre annyi hangzott el, hogy 2006-tól nyithatna ilyen számlát minden szja-fizető polgár, s tehetne rá részvényt és más hosszú távú befektetést. Az öregkori jólét emelését szolgáló befektetést a kormány a befizetett összeg 30 százalékával, maximum 100 ezer forinttal támogatná - ami megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak kedvezményének -, és a számlán elhelyezett megtakarítások hozama adómentes lenne. Nincs döntés viszont arról, mely pénzügyi szervezettípus vezethetne ilyen számlát.

A BÉT malmára hajtja a vizet az is, hogy a kormány összesen évi 100 millió forintos keretet ígért a tőzsdére készülő magyar cégeknek. A vállalkozások pályázat révén nyerhetnek támogatást ahhoz, hogy a keretből az állam térítse meg - egyenként legfeljebb 25 millió forintig utólagosan - a tőzsdei bevezetés költségeit. Közvetve a börzét élénkítheti az is, hogy a nyugdíjpénztáraknak 2006. január 1-jétől egységesen öt év teljesítményét felölelő hozamjelentéseket kell nyilvánosságra hozniuk, ami hosszabb távú befektetési stratégia követésére, s így a mostani átlagosan 8-8,5 százalékosnál nagyobb részvényhányad tartására ösztönözheti a pénztárakat. A befektetésekhez szükséges tőzsdei ismereteket pedig már a középiskolában elhintenék: gimnáziumi tantárgyként való bevezetéséről jelenleg folynak a tárgyalások az Oktatási Minisztériummal.

PAPP EMÍLIA