A kormány konvergenciaprogramja nem visz közelebb az euró bevezetéséhez, holott ez lenne a lényege - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, emlékeztetve arra, hogy amikor 2001-ben meghatározták az euró bevezetésének 2007-es céldátumát, az akkor realitásnak tűnt.
 
"A mastrichti kritériumokon lehet vitatkozni, de el kell fogadni, teljesíteni kell ezeket a kritériumokat, mert ez a magyar gazdaság érdeke" - tette hozzá a jegybank elnöke. Felhívta a figyelmet: ma a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az állam rátelepedett a magángazdaságra, és ez most teljesedik ki az adó- és járulékemelések révén.
 
A bonyolult adórendszer hibájaként rótta fel a jegybank elnöke azt, hogy könnyen megkerülhető, akik pedig fizetnek, azoknak magas terhet jelent. A munkabérek után befizetendő adó Magyarországon ma a legmagasabb az unióban. 
 
Nem lehet ma megmondani, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A jegybankelnök utalt azokra a számításokra, amelyek szerint az euró bevezetése után a stabil gazdasági környezet javítaná az uniós országokkal folyó kereskedelmet. Hozzátette: az euró bevezetése évente 6-8 tized százalékkal nagyobb gazdasági növekedést eredményezne. 

Járai Zsigmond hibának nevezte azt is, hogy a költségvetés a kiadásainak 60 százalékát jóléti kiadásokra fordítja, amely nem ösztönöz munkavállalásra. A statisztikai adatokat idézve elmondta: Magyarországon 4 millió munkavállaló van, közülük 800 ezer állami alkalmazott. "Igazából 3,2 millió ember termeli a GDP-t" - tette hozzá. 
 
A jövőre nézve nem nevezte biztatónak azt sem, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képessége csökkent, és a beruházások is visszaestek. "A magyar állam kevesebbet költ beruházásra mint a Mol" -  fogalmazott az MNB elnöke. Járai szerint ha nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi tényezőket is nézzük, akkor nem prognosztizálható, hogy a közeli időben ismét 4 százalékra bővül a gazdasági növekedés mértéke.