Több németországi bíróság döntött úgy a közelmúltban, hogy nem volt jogalapjuk ezeknek az akcióknak - mondta Tóth Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője.

A 2004 és 2005 tavaszán indított akciók egy sor magyar cég tevékenységét lehetetlenítették el, a munkacsoport már akkor határozottan tiltakozott a fellépés ellen. Az 51 cég felénél vagy már megszüntették az eljárást, vagy felmentették a társaságot a vádak alól. Ezek közül több mint tíz már ismét szereződéseket kötött németországi munkákra. Az eljárás alá vont cégeknek jelentős anyagi káruk adódott az évek óta tartó vizsgálatokból, vádaskodásból. Ezért kártérítési pereket is indítanak. A német hatóságok razziát, házkutatást tartottak irodáikban, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak, cégvezetők letartóztatását rendelték el. 
 
Az építőiparban és még néhány más szakmában nem érvényesül a szolgáltatások szabad áramlása az Európai Unióban. Ezért a magyar cégek ezekben a szakmákban csak a korábbi, a két ország közötti államközi szerződés alapján vállalhatnak megbízást Németországban - mondta az 51, eljárás alá vont magyar cég érdekeiben fellépő, a múlt év nyarán létrehozott munkacsoport vezetője.
 
A problémák éppen ebből adódtak, mert Magyarországi európai uniós csatlakozását követően a német hatóságok olyan feltételek teljesítését követelték a magyar cégektől, amelyek nem voltak pontosan meghatározva egyezményben, irányelvben, és más jogszabályban sem.
 
A Soko Pannonia és a Soko Bunda akciók során is ilyen pontosan le nem írt feltételeket próbáltak meg érvényesíteni a német hatóságok. Értelmezésük szerint csak azok a magyar cégek vállalhattak volna megbízást Németországban, amelyek árbevételük legalább 25 százalékát Magyarországon szerzik. Egy európai uniós irányelvre hivatkoztak, amelyben viszont Tóth Boldizsár szerint nincs is benne ez a 25 százalék.
 
A németek szerint amennyiben e feltétel teljesítése nélkül kapták meg a magyar szaktárca engedélyét az adott magyar cégek a németországi szerződéskötéshez, akkor ez csak a magyar cég megtévesztő magatartása alapján volt lehetséges. Azaz így a németországi munkára kivitt magyar dolgozók a német hatóságok értelmezése szerint hamisan szerezték a munkavállalási engedélyt. A német hatóságok szerint a magyar cégeknek és munkavállalóknak ez esetben meg kellett volna fizetniük a bruttó bérek utáni 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot is.
 
Tóth Boldizsár szerint viszont a magyar és a német társadalombiztosítás által egy 2000-ben kötött egyezmény értelmében a magyarországi társadalombiztosítás felé teljesített járulékfizetés mentesít a további kötelezettségek alól.