A menedzserek közel fele a két párt közötti kiegyezést tartaná a legfontosabbak, ám alig 4 százalékuk véli reálisnak ezt a fejleményt – derül ki a Figyelő és a Szonda Ipsos november folyamán az 500 legnagyobb árbevételű cég vezetői körében készített kutatásából, amelynek megállapításai abban összegezhetők, hogy. krízis van, de válság nincs.

Nincs általános válság

A megkérdezett cégvezetők minden szempontból jobbnak, pozitívabbnak ítélik a helyzetet mint a lakosság. A menedzserek körében a morális és a politikai válság egy 100-as skálán 53, illetve 54 pontot kapott, míg a lakosság körében ez az arány 63, illetve 69.

A két csoportnak az államháztartás válságos állapotáról alkotott véleménye között a legkisebb az eltérés, a válságindex a lakosság körében 78 pont, míg a vállalatvezetőknél 72 pont. A legnagyobb különbség ugyanakkor a gazdasági válságról alkotott vélemények között van: a lakosság 70 pontos értéket, a megkérdezett vezetők viszont 41 pontot adtak arra, hogy a magyar gazdaság az általános válság tüneteit mutatja. A jelenlegi magyar közállapotokról – beleértve a gazdaság, a morál és a politika világát is – a válaszadók között az átlagosnál kritikusabb véleményt fogalmaztak meg a vidéki és a 25 milliárdos éves forgalom alatt lévő cégek irányítói. A lakosság körében egyértelmű összefüggés mutatkozik a végzettség és a kialakult helyzet pozitív, illetve negatív megítélése között: a diplomás válaszadók 56 pontot, míg az alacsony végzettségűek 74 pontot adtak a gazdasági válságra – ez utóbbiak egyébként minden területen borúlátóbbak a többi megkérdezettnél.

Nem változik a magyar gazdaság külföldi megítélése

A 2006-os választási csatározások, a költségvetési hiányt csökkentő megszorítási intézkedések híre, illetve az utcai zavargások képei bejárták a világsajtót, Magyarország a címoldalakra került. Mindez azonban nem befolyásolja sem a külföldi tőke beáramlását, sem Magyarország hitelminősítési besorolását, vélik a legnagyobb magyar vállalatok vezetői. A megkérdezett cégvezetők döntő többsége, 71 százaléka szerint a következő hónapokban lényegesen nem fog változni Magyarország hitelminősítése, sőt 16 százaléknyian úgy gondolják, hogy javulni fog a besorolás, míg csak 11 százalékuk számít leminősítésre. A válaszadók kétharmada szerint sem egy-két hónapon belül (66 százalék), sem a következő fél évben (59 százalék) nem változik lényegesen a külföldi tőke szemében Magyarország megítélése, sőt, a gazdaság meghatározó szereplői körében kétszeresére nő azok száma, akik szerint hat hónapon belül növekedni fog a beáramló tőke, míg gyengülésre csupán egy százalékkal többen számítanak

A tartós növekedéshez kevés lesz elég a kormányprogram

A hazai TOP 500-ba tartozó cégek vezetőinek 58 százaléka nem tartja elégségesnek a konvergencia-programban megfogalmazott törekvéseket, s csak alig negyedük (23 százalék) tekinti kielégítő megoldásnak az abban szereplő elképzeléseket a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állításához.

A kutatás rávilágít arra is, hogy minél nagyobb az adott cégvezető válságtudata, annál kevésbé valószínű, hogy megfelelő megoldásként tekint a konvergencia-programban foglalt intézkedésekre. Az államháztartás állapotát rendkívül kritikusnak ítélők 80 százaléka úgy véli, hogy a kormányprogram és a konvergencia-program együttesen nem lesz elég a magyar gazdaság talpra állításához, illetve a tartós növekedés megalapozásához.

A vágyak és realitás

A megkérdezettek cégvezetők 49 százaléka – a lakosság véleményével összhangban – azt tartaná legmegfelelőbb megoldásnak a jelenlegi helyzetben, ha a két nagy párt a sorsdöntő kérdésekben megegyezésre jutna.

Ez a vélemény főképpen a budapesti cégek vezetői körében elterjedtebb az átlagosnál. A válaszadók egynegyede úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány maradjon helyén és hajtsa végre a kormányprogramot – különösen a külföldi-magyar vegyes tulajdonban lévő és a vidéken székelő cégek vezetői osztják ezt az álláspontot. Alig fele ennyien, mindössze 12 százalék látná jó megoldásnak a szakértői kormány felállását, míg egy másik miniszterelnök jelölését ennél is kevesebben, mindössze 9 százalék támogatná. Egyértelmű összefüggés mutatkozik a krízis értékelése és a megoldási javaslatok között: akik igazán nagy krízisnek élik meg a mostani helyzetet, azok fele a Gyurcsány-kormány távozását szeretné, akik viszont csak közepes válságként fogják fel az elmúlt időszak eseményeit, azok 75 százaléka a kiegyezést tartja üdvözítőnek.

Óriási a szakadék aközött, hogy a gazdasági elit mit tart megoldásnak és mit vár, valójában melyik forgatókönyv is fog bekövetkezni. Jól mutatja a különbséget, hogy az üzleti vezetők 49 százaléka tartja megoldásnak a két párt közötti megegyezést, ugyanakkor csupán 4 százalékuk számít arra, hogy ez a valóságban létre is jön. A megkérdezettek többsége, 56 százalék szerint Gyurcsány Ferenc kormánya a helyén marad és végigviszi programját, 18 százalékuk szerint a koalíció új kormányfőt jelöl, s csupán 3 százalék lát esélyt a szakértői kormány felállására.