Az NRC felméréssorozata immár több mint egy éve tekinti át az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A szeptemberi-októberi zajos politikai események utáni némileg nyugodtabb egy hónapban – ahogy az talán várható is volt – újra enyhén emelkedett a hvg.hu NetHangulat index értéke. November végén az index 28 ponton állt, amely ugyan magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti érték, ám még mindig igen alacsony – és továbbra is maradt abban a szűk (25-31 közötti) intervallumban, amelyben május óta hullámzik. Mostanra tehát világossá vált: a megszorító intézkedések júniusi bejelentését követően az internetezők közhangulata egyik irányba sem mozdult el számottevő mértékben – az elmúlt hónapok politikai eseményei, a belpolitikai válság kirobbanása, az utcai megmozdulások és az azokkal szembeni rendőri fellépés, illetve az önkormányzati választások „csak” konzerválták a gazdasági megszorítások hatására kialakult pesszimista hangulatot.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? Az egy évre visszamenő és az aktuális választ (az index értékét) az alábbi grafikon mutatja.

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. Az novemberi érték alig valamivel magasabb az eddigi minimumnál: az internetezők 72 százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – az optimisták aránya bár nőtt az elmúlt egy hónapban, még mindig csupán 22 százalék.

Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A belpolitikai válság kirobbanását, az utcai megmozdulások rendszeressé válást követő szeptemberi és októberi felmérésünkben arról számoltunk be, hogy jelentős különbség figyelhető meg a férfiak és a nők közhangulata között: a férfiak lényegesen optimistábbak, a nők körében ugyanakkor az index értéke jóval átlag alatti volt. A két nem közötti eltérés e tekintetben még novemberben is megfigyelhető, ugyanakkor a különbség mértéke észrevehetően csökkent: a férfiak esetében az index ugyanúgy 31-es értéket vesz fel, mint egy hónappal korábban, a hölgyek esetében viszont 21-ről 26 pontra nőtt. A NetHangulat index enyhe növekedése tehát ebben a hónapban a nők javuló közhangulatával magyarázható.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország jelenlegi helyzetét mérő mutató – a főindexszel ellentétben – csökkent az előző hónaphoz képest, igaz, az egy pontos csökkenés semmiképp sem tekinthető szignifikánsnak. Az index stagnálása azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az azt alkotó tényezőkben sem történt elmozdulás. Októberben beszámoltunk arról, hogy a politikai események hatására a demokrácia működését, illetve az ország nemzetközi megítélését illetően romlott az internetezők véleménye – nos, novemberben már valamivel jobbnak látják hírünket a nagyvilágban, a demokráciát illetően viszont nem változott a netezők vélekedése: 54 százalék rossznak ítéli a helyzetet (1-es vagy 2-es osztályzatot adott), jónak pedig csupán egyötödük. (Mindezek ellenére a vizsgált szempontok közül még mindig a demokrácia működésével elégedettebbek leginkább a megkérdezettek.)

A jövőre vonatkozó várakozásokat illetően viszont jelentős változást figyelhettünk meg az elmúlt két (és főleg az elmúlt egy) hónapban. Míg szeptemberben 36-os, novemberben már csak 32-es értéket regisztráltunk, ami egyrészt jelzi, hogy az internetezők borúlátóbbak a közeljövőt illetően, mint az ősz elején, másrészt pedig – a jelenlegi helyzet 30-as indexértékével összevetve – fél éves időtávban csak minimális javulásra számítanak az ország jelenlegi helyzetéhez képest.

Egy év múlva sem lesz könnyebb az élet

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, novemberben pedig a mutató ismét elérte ezt a mélypontot: jelenleg 51 ponton áll. Érdekes tehát, hogy miközben a NetHangulat index enyhén emelkedett és az ország helyzetét jelző index értéke is gyakorlatilag változatlan maradt, addig az internetezők saját személyes életüket rossszabbnak ítélik, mint az elmúlt két hónapban.

Az egyén jövőbeli (egy év múlva várható) helyzetét jelző mutató június, vagyis a megszorítások bejelentése óta együtt mozog a jelenlegi helyzetet jelző indexszel: novemberben tehát ez is 51 ponton állt. Mindez továbbra is azt jelzi, hogy az internetezők nem számítanak arra, hogy a gazdasági reformok rövidtávon akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolnak saját személyes életükre.

Novemberben minden vizsgált intézmény esetében csökkent a bizalmi index – a csökkenés azonban csupán néhány esetben haladja meg a hibahatárt.

Számottevően romlott ugyanakkor a kormány, valamint a helyi önkormányzatok megítélése. A kormány bizalmi indexe novemberben 3,5 pont, ami egy egész ponttal alacsonyabb annál, mint amit még tavasszal mértünk. Ennél is látványosabb azonban a köztársasági elnöki intézmény presztízsének mélyrepülése: fél évvel ezelőtt az államfő megítélése még az egyik legjobb volt (tízes skálán 6,3 ponttal), aztán a március 15-ei kitüntetések körüli affér, majd az őszi események nyomán történt belpolitikai szerepvállalása következtében bizalmi indexe csaknem két egész pontot csökkent: 4,7 ponttal a köztársasági elnök novemberben a lista második felében található.

A felmérést az NRC 2006. november 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.