A két, egyenként 440 megawatt kapacitású reaktor leállítását biztonsági érvekre hivatkozva kényszerítette ki az EU, a Hetek egy 1992-ben készült elemzésére hivatkozva, amely szerint ezek a régebbi, VVER-440-es típusú, nyomottvizes reaktorok ésszerű áron nem korszerűsíthetők.

A most leállítandó két reaktor 1982-ben kezdte az áramtermelést. Termelésük annyi, mint az évi bolgár áramexport mennyisége. Bulgária jelentős áramellátó a Balkán félszigeten, és a reaktorok kiesése miatt bizonyára emelkedni fog az áram ára. A Duna-parti Kozloduj első és második számú reaktorát már 2002-ben leállították, ez volt ugyanis az 1999-ben kezdett csatlakozási tárgyalások egyik feltétele.

Tovább működik az erőmű modernebb ötödik és hatodik, egyenként 1000 megawattos, VVER-1000-es típusú reaktora, de így a kozloduji áram termelői ára eleve 19 százalékkal emelkedik jövőre.

A bolgár kormány sokáig küzdött a bezárás ellen arra hivatkozva, hogy a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (IAEA), az atomerőművek nemzetközi szövetsége (WANO), és az Európai Bizottság atomenergia-biztonsági munkacsoportja is pozitívan értékelte a biztonsági helyzetet, és a bolgár kormány 600 millió eurót költött a régi kozloduji reaktorok biztonságosabbá tételére. Az EU az utóbbi években 250 millió euróval támogatta a kozloduji biztonsági beruházásokat.

Az EU lezártnak tekinti a kérdést. Bulgária aláírta a csatlakozási megállapodást, és azt végre kell hajtania - nyilatkozta egy meg nem nevezett EU-diplomata Szófiában.

Az EU 550 millió eurós kárpótlást fizet, de bolgár szakértők ezt nevetségesnek tartják az ezentúl kieső, évi 3-4 milliárd eurót érő termeléshez képest.

Közben Bulgária északi részén, Belenében már új atomerőművet épít az orosz Atomstroyexport, melynek alvállalkozói az Areva és a Siemens. Az áramtermelés, kezdetben 2000 megawatt kapacitással, várhatóan 2012-ben kezdődik.