Angela Merkel német kancellár. Viszonossági alap © AP

„Amikor korlátozzák az orosz vállalatokhoz való hozzáférésünket, akkor nem lehet nekünk európaiaknak sem a szemünkre vetni, ha hasonlóképpen járunk el" – jelentette ki Merkel a Financial Times Deutschland (FTD)gazdasági napilapnak.

Az olyan orosz állami vállalatok mint a Gazprom jelenleg cégfelvásárlásokkal és részesedés vásárlásokkal igyekeznek a uniós energia fogyasztók közelébe férkőzni. Energiaipari szakértők ezért az orosz vállalatok eddigi árpolitikájára hivatkozva emelkedő áraktól tartanak.

Merkel legitimnek tekinti az orosz vállalatok törekvését az uniós piac közvetlen elérésére. Ez azonban csak kölcsönösségi alapon történhet meg. Oroszország stratégiai szektornak nyilvánította energia iparát, ami korlátozást jelent a külföldi vállalatok számára. Orosz gáz- és olajlelőhelyekhez az FTD szerint gyakorlatilag csak kisebbségi részesedésekkel lehet hozzáférni. Nem sokkal Karácsony előtt engedett a brit-holland Shell japán együttműködő partnereivel a Mitsui és Mitsubishi konszernekkel az orosz nyomásnak és adta fel többségi részesedését a Szahalin II-es gáz- és olajmező kitermelési projektben a Gazprom javára.

A német szövetségi külgazdasági intézet (Bundesagentur für Außenwirtschaft) számításai szerint orosz vállalatok jelenleg 94 milliárd eurót fektettek már külföldi vállalatokba és tovább folytatják felvásárlásaikat. Németországban az elmúlt év őszén az orosz Sistema diverzifikált gépipari konszern Deutsche Telekom részesedés vásárlása és az állami Vneshtorgbank EADS részesedés vásárlása vonta magára a figyelmet. A Gazprom pedig állítólag az RWE iránt érdeklődik.

Szakértők az utolsó pillanatban elsimított Gazprom-fehérorosz vitát követően sem mulasztották el hangsúlyozni a Gazprom árpolitikájának lehetséges következményeit. A Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) energiaipari szakértője Claudia Kemfert a berlini Tagesspiegel című lapban amiatt aggódott, hogy az idén Németországban is növekedhetnek a gázárak. A fogyasztóvédelmi szervezetek szövetségi csúcsszervének( Bundesverband der Verbraucherzentralen, vzbv) energiaipari szakértője Holger Krawinkel szerint pedig "jelentős gázár emelkedésre" kerülhet sor abban az esetben, ha a Gazpromnak nem sikerül magasabb belföldi árakat érvényesítenie Oroszországban és nem sikerül újabb mezőket kitermelésre fognia. Németország a Gazprom legnagyobb európai ügyfele.

A gázellátásban kialakult függőség miatt az EU az Energia Karta aláírására akarja rávenni Oroszországot. A Karta nyitottabbá tenné az orosz energiapiacot és növelné az ellátási biztonságot.