A legjobb meggondolni © Müller Judit

 „Nyugat-Európában is jellemzően hitelből vásárolnak háztartási cikkeket vagy autót, esetleg kölcsönből utazgatnak az emberek, de fontos különbség, hogy ott ezzel párhuzamosan megtakarítása is van a lakosságnak, míg ez Magyarországon nem jellemző” – mondja Lénárd Mariann a három éve alakult Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára, aki megdöbbentőnek tartja, hogy az idei karácsonykor is – tudomása szerint - 100 milliárdos hitelkihelyezés történt. Tapasztalatok szerint a hitelfelvevők többsége nincs tisztában azzal, hogy egy részlet elmaradása vagy egy esetleges előtörlesztés milyen kamatot vagy plusz kiadást jelenthet számára. Az egyesülethez fordulóknak közel 20 százaléka kerül bajba áruhitel miatt, a legtöbb probléma pedig a lakáshitelekkel és autóvásárlásra felvett hitelekkel van. Sokan nem számolnak azzal, hogy baleset vagy a munkahelyük elvesztése miatt majd nem tudják fizetni a részleteket. Lénárd Mariann például az autóvásárlóknak azt tanácsolja, akkora hitelt vegyenek fel a gépjárműre, amennyi megtakarításuk van. (A hitelfelvétel lényege ugyanis nem az, hogy pénzhiányt pótoljon vele az ügyfél, sokkal inkább az – legalábbis tőlünk nyugatabbra –, hogy megspórolt pénzét forgathassa, befektethesse, kamatoztathassa, míg a banki hitel "áll" a megvásárolt autóban, lakásban, fogyasztási cikkben.)

Számoljunk együtt!

A THM az ügyfél által ténylegesen kézhez kapott kölcsönösszeg és a visszafizetendő teljes törlesztési kötelezettség közötti különbséget jelzi. Ha például a THM 17 %, akkor fix kamatozás esetén 100 forint kölcsön után összesen 117 forintot kell majd visszafizetnünk. A THM számítása "éves" alapon történik, azaz "a kiszámítás során használt időpontokat években vagy töredékévekben kell kifejezni". Ez azt jelenti, hogy az egy évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetén is évesített THM értéket kell kimutatni, viszont azonos mértékű kamat esetén – az egyéb költségek miatt – minél rövidebb az éven belüli futamidő, annál magasabb értéket fog a THM mutatni” – PSZÁF honlapján.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavaly novemberben kiadott ajánlása is valami ilyesmire figyelmeztet. „A pénzügyi intézmények egyre gyakrabban nem helyeznek kellő hangsúlyt arra, hogy megismerjék ügyfeleik teherviselő képességét, jövedelmi viszonyait. A hitelkonstrukciók egyre összetettebbek, egyre nehezebben érthetőek, míg a fogyasztók pénzügyi kultúrája nehezen tart ezzel lépést”– mondja Binder István, a PSZÁF szóvivője közleményükre utalva.

Az eligazodás és összehasonlíthatóság érdekében ajánlott teljes hiteldíj mutató (THM) sem a legjobb „iránytű” – ahogy a PSZÁF nevezi – például a gyorshitelek esetében. A THM-et a kölcsön nagysága, a lejárat hossza és a törlesztés gyakorisága egyaránt befolyásolja. „Esetünkben rövid lejáratú, heti törlesztésű kölcsönről van szó, tehát a THM ezért is lehet félrevezető” – magyarázza Mikola Gergely, a házhoz kézbesített, kiugróan magas  hiteldíj mutatójú gyorshiteleiről ismert Provident kommunikációs igazgatója (A Provident gyorshitelről és annak hiteldíj mutatójáról a HVG is írt korábban.). A magas THM másik magyarázata, hogy kamaton felül minden költséget tartalmaz – legyen az hitelbírálat, adminisztrációs költség, kiszállási díj - és a szolgáltatás, amit nyújtanak rendhagyó, így többe is kerül, mint egy hagyományos kölcsön. „Mi személyesen megyünk az ügyfélhez, aki sok esetben már 24 órán belül, tehát nagyon gyorsan megkapja a pénzét, nem kell szabadságot kivennie, utaznia, alkalmazkodunk hozzá” – érvel a szolgáltatás magas díja mellett. „Azon senki sem csodálkozik, ha egy éjjel-nappaliban vagy házhozszállításkor valamit jóval drágábban kap meg, mint egy szupermarketben” – illusztrálja egy hétköznapi példával a Provident pénzpiaci szolgáltatásának sajátosságát. Példaként említi még, hogy az Egyesült Államokban már néhány napra is lehet kölcsönt felvenni, és a nagyon rövid időre kiadott összeg miatt, akár ezer százalékos is lehet a THM.

A telefonos ügyfélszolgálatok többségén a hitelkonstrukciók után érdeklődve a THM-et mindenütt jelzőszámként jellemezték, ami segítheti döntésünket, de az ezzel történő konkrét számolgatástól óva intettek. Emellett az is tény, hogy egy 0 százalékos THM sem feltétlenül jelent számunkra ingyenhitelt, hiszen nem tartalmazza a késedelmi kamatot vagy a futamidő meghosszabbításának költségét. „Én egy egyszerű képletet tanácsolok mindenkinek: szorozzák össze a futamidőt és havi törlesztő részletet, és akkor láthatják, hogy mekkora a különbség felvett és visszafizetett hitel között” – magyarázza Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa. Azt is elmondja, hogy a THM alapvetően jól működhet egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre felvett hitel esetén, ám bármelyik szorzószám változik, a THM torzul.

Analfabéták vagyunk

A magyar pénzügyi kultúra fejlesztése kormányzati cél. Kóka János szerint a magyarok jelentős része pénzügyi analfabéta. A Budapesti Értéktőzsde tavaly pályázatot írt ki középiskolák számára pénzügyi ismeretek oktatására. A program keretein belül szeptembertől hatvan iskolában kezdték meg a tananyag oktatását. A BÉT és a Gazdasági Minisztérium is 15-15 millióval támogatta a projektet. A GKM célja, hogy kötelezővé váljon a pénzügyi-gazdasági ismeretek tanítása. A cikkünkben megszólalok is kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy elkerülhetetlen és szükségszerű a fiatalok, idősebbek oktatása, tájékoztatása, a pénzügyi jártasság megteremtése.

A Cetelem vezető áruhitelező pénzintézet Magyarországon. 2005-ben 3,6 milliárd forintos adózótt eredményt könyvelhettek el, és 2006-ra 57 milliárdos hitelkihelyezést vártak. A GVH más bankokkal és áruházláncokkal együtt a Cetelemet (25 millió forintra) is megbírságolta a hitelkonstrukciókkal kapcsolatos elégtelen tájékoztatás, illetve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt 2006 februárjában. Természetesen megkerestük a Cetelemet,de sajnos többször kérésünk ellenére sem kaptunk választ - a kért határidőre - arra vonatkozólag, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek-e az ügyfelek alapos tájékoztatására a GVH-döntés óta, tapasztalataik szerint a hitelfelvevők tisztában vannak-e a konstrukciók feltételeivel, mekkora hitelkihelyezés történt tavaly, az áruhitel piac milyen évet zárt, milyen gyakran dőlnek be a hitelek náluk, illetve hogy mennyire rugalmasak az ügyfelekkel egy esetleges késedelmes fizetés esetén.

Tartós fogyasztási cikkeket nem csak áruhitelből vásárolnak, a gyorshitelek egy részét is erre költik. A Provident-nél – amelynek ma már több mint 250 ezer ügyfele van – a hitelek szabad felhasználásúak, többek között fogyasztási cikkek vásárlására, váratlan kiadás fedezésére, lakásfelújításra kérik, de előfordult már az is, hogy egy disznóvágásra kért valaki kölcsönt. Magyarországon nagyon sokan nem luxuscikkekre vesznek fel hitelt, hanem mindennapi szükségleteik fedezésére – mondja Dietz Gusztávné. Véleménye szerint a hazánkban jellemző jövedelmi viszonyok és a sokak számára kiszámíthatatlan gazdasági környezetben sokan kiszolgáltatottak, és fokozódik a lakosság elszegényedése, van hogy hitelből fedezi valaki az elmaradt hitelrészletét. Néhányan azzal sincsenek tisztában, hogy részletfizetés elmaradásakor a rendes kamaton túl késedelmi kamatot fizet, és ha a bank peres útra tereli a dolgot, a bíróság akár a minimálbér és a rokkant nyugdíj 33 százalékának letiltásáról is rendelkezhet, ráadásul a bankok számára a fizetési hajlandóság nem elég a halasztáshoz – hangsúlyozza Lénárd Mariann, akinek egyesülete vidéki irodák nyitását tervezi, mert tapasztalataik szerint egyes régiókban megdöbbentő az emberek tájékozatlansága.

Kormányzati cél a pénzügyi ismeretek oktatása

A hitelfelvétel általában korhoz, érvényes személyigazolványhoz, állampolgársághoz, 30-40 ezres jövedelem-minimumhoz kötött, no és hitelbírálathoz. A Providentnél sem adnak – a közvélekedéssel szemben – bárkinek kölcsönt, a hozzájuk fordulóknak csak 33-35 százaléka kaphat hitelt. A rendszeres jövedelem követelmény, de ennek nincs alsó határa. Munkanélküli vagy szociális segély esetén nem hiteleznek, de a GYES nem kizáró ok. „Ügyfeleink összetétele a magyar társadalom szerkezetét képezi le” – válaszolja Mikola Gergely arra a kérdésre, hogy ügyfeleik többsége alacsony jövedelműnek mondható-e vagy sem.

Legyen szó gyors, vagy áruhitelről, gyakori kritika a túl magas kamat. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint azonban nincs napirenden valamiféle kamatplafon meghatározása. Dietz Gusztávné szerint a pénzpiaci szabadverseny nem indokolja az elzárkózást egy felső határ megállapításától. „Látott már valaki olyan versenyt, ahol korlátok nélkül versengenek?!” – teszi fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy a magyar lakosság hitel-visszafizetési hajlandósága igen magas, így a pénzkihelyezés kockázata 3-5 százalék. Véleménye szerint több „plafon” is meghatározható, és ezek számításának módjára is számos lehetőség kínálkozik: akár a kamatmarzs segítségével, akár úgy, hogy meghatározzák: a hitelkamat nem lehet adott százaléknál magasabb, a betéti kamat pedig alacsonyabb, esetleg a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő szorzószámos változat jelenthetne megoldást, vagy egy bonyolultabb képlet, amely az inflációs rátát és a nyereséget is figyelembe veszi.