Nem mindegy, hogy egy kölcsönnek a négyszeresét kell visszafizetni, vagy csak a másfélszeresét. Ezt felismerve hamarosan kiegészítő tájékoztatással látja el gyorskölcsöneiről szóló hirdetéseit a Provident Pénzügyi Rt. A cég vezetése azért határozott így, mert a teljeshiteldíj-mutató (thm) kormányrendeletben előírt képlete alapján esetükben riasztóan nagy, akár 438 százalékos szám is kijön.

Az egy évre vetített thm-et tavaly év eleje óta kötelező nyilvánosságra hozni és a hirdetésekben is szerepeltetni minden - három hónapot meghaladó futamidejű - lakossági hitel esetében. A mutatószámnak a kamaton, a kezelési költségen felül a hitel valamennyi költségét tartalmaznia kell. Pap Balázs Provident-vezérigazgató a HVG-nek elmondta, hogy például az ötvenezer forintos kölcsönük heti törlesztő-részlete féléves futamidő esetén 2890 forint, azaz 50 százalék a hitelre rakódó díj. Egyéves futamidő mellett pedig összesen 86 320 forintot (hetente 1660-at) ró le az ügyfél, ebben az esetben 72 százalék a többletteher. Olcsónak tehát egyáltalán nem mondható a Provident kölcsöne, de nem is olyan mellbevágóan drága, mint a hirdetésekben kötelezően feltüntetett számokból kitűnik. Az átlagember számára nehezen megfejthető az ellentmondás, így a két szám közti különbséget minden leendő ügyfelünknek elmagyarázzuk - mondta Pap Balázs.

A hitel árának iránytűjeként szolgáló thm más konstrukcióknál is zavart kelt. A HVG által találomra kiválasztott egyik áruhitellel a 49 990 forintba kerülő televíziót előleg nélkül 30 százalékos thm-mel kínálták, hathavi és egyéves futamidő mellett egyaránt. Holott a féléves futamidőnél előírt havi 9030 forintos, az évinél pedig 4866 forintos törlesztéssel 8,4, illetve 16,8 százalék a "valódi" hitelköltség, azaz összesen ennyi pluszt kell visszafizetni a kölcsön összegén felül. Különösen a rövid (éves és annál rövidebb) futamidejű kölcsönök esetében torzít a hatályos thm-számítás - mondta a HVG-nek a mintegy száz céget tömörítő Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke, Mokrai Mihály. Az egyesület emiatt jogszabály-változtatást is kezdeményezett, eddig eredménytelenül.

A szokásos havonkéntinél gyakoribb - mint például a Provident által alkalmazott heti - visszafizetés a másik oka a thm "elfajulásának". Ezt elismerik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Magyar Bankszövetségnél is, ennek ellenére megfelelőnek tartják a képletet. A felügyelet szóvivője, Binder István azzal érvel: a hitelfelvevőnek nemcsak az fontos, hogy az összeg után mennyi kamatot, egyéb költséget és díjat kell visszafizetnie, hanem az is, hogy mennyi idő alatt. A két-három nap alatt megkapható gyorskölcsönök sajátossága a rövid futamidő mellett a szinte azonnali törlesztéskezdés, vagyis ilyenkor a hitelező számára hamarabb áll rendelkezésére a tőke, amit újból kihelyezhet. A bankszövetségben még nem találkoztak a thm-számítás efféle problémájával. Földi Tamás, a szövetség vezető közgazdásza is úgy véli: azért nem hibás az EU-tagságból származó jogharmonizációs kötelezettségként átvett képlet, mert az természetesen az idővel diszkontál. Elvégre nem mindegy, hogy havi vagy heti ütemű a törlesztés, s a pénz a kölcsön igénybevevőjénél vagy annak folyósítójánál kamatozik-e.

A thm ügyfélriasztó hatását kivédendő a Provident konkrét törlesztőösszeget is közöl leendő klienseivel. Ez magában foglalja a hitelhez kötődő összes költséget, sőt - ami más hitelintézeteknél nem jellemző - a szerződés esetleges átütemezésének díját is. A cég késedelmi kamatot sem számít fel, s - nem lévén betétgyűjtő bank - a pénz kihelyezéséhez szükséges hitelek árfolyamkockázatát sem hárítja át. Még szép - mondják erre sokan, hiszen az ügyfél számára ténylegesen felfogható és kiszámolható felár lényegesen magasabb a pénzpiacon található konstrukcióknál (az áruhitelek thm-je jellemzően 30-46 százalékos). Igaz, a Provident már 30 ezer forintot is hajlandó adni (a plafon 200 ezer), míg a kereskedelmi bankok közt a legalacsonyabb összeg 75 ezer, de inkább a százezer feletti minimum a jellemző. A társaság képviselői személyesen keresik fel a náluk telefonon érdeklődőt, s a hitelt az esetek többségében a kapcsolatfelvételtől számított 48 órán belül házhoz viszik. A szűrés két lépésben történik. Először telefonon kérdezik meg a szükséges adatokat, amelyek alapján az érdeklődők felét máris kirostálják. A második lépés: a Provident 120 irodájának egyik képviselője házhoz megy, s a leendő ügyfél lakásában látottak alapján vizsgálja, hogy a visszafizetés belefér-e a kölcsönt igénylő jövedelmébe. Ebben a körben újabb 40 százaléknak kell lemondania a hitelről. Aki végül hozzájut a kölcsönhöz, az hetente legfeljebb hétezer forintot törleszthet, amiért a társaság képviselője - 26, 39 vagy 52 héten át - szintén házhoz megy.

A Provident drágaságát a pénzügyi szakmában azzal magyarázzák, hogy "tele van hiteleivel másutt már becsődölt", sőt a Bankközi Adósnyilvántartási Rendszerbe (BAR) bekerült ügyfelekkel. "Klienseink közt valóban sok olyan is akad, akikkel a kereskedelmi bankok szóba sem állnak, rossz adósnak minősítve őket" - mondja Pap Balázs, hangsúlyozva, hogy a több mint 250 ezer hitelfelvevőből nyolc százalék alatti azok aránya, akik fizetési nehézséggel küszködnek, de a végleg "bebukott" kölcsönök hányada ennél sokkal alacsonyabb. Ebben szerepe van a személyes ügyfélkapcsolatnak, meg annak is, hogy amíg csak lehet, megpróbálják - például átütemezéssel - elkerülni a pereskedést és a végrehajtást.

A Provident 2004-ben 32 milliárd forint kölcsönt nyújtott ügyfeleinek, csaknem a dupláját az egy évvel korábbinak. Ügyfeleik jóformán egyáltalán nem tettek panaszt sem az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél (OFE), sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél, sem a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél. Ennek okát mindegyik szervezetben éppen a hangsúlyos thm-megjelenítésben látják. Dietz Gusztávné, az OFE pénzügyi szakértője mindazonáltal úgy gondolja: a hitelképesség feltérképezésének a Provident által gyakorolt módja személyiségi jogi szempontból is aggályos, emellett gyengíti a reménybeli ügyfelet abban, hogy szabadon eldöntse, melyik banknál vesz fel hitelt. Szerinte nem véletlen, hogy a Provident éppen a visegrádi országokban terjeszkedik, ahol sok a kiszolgáltatott ügyfél.

Az érdekvédelmi szervezetek, nem kis részben a Provident díjai miatt, mostanában újból felvetették a kamatplafon bevezetésének szükségességét. A polgári törvénykönyv alapján egyébként a cég által alkalmazott felár nem minősül uzsorának. Uzsorásnak eszerint akkor számít egy szerződés, ha az egyik fél a másik szerződő helyzetének kihasználásával köt ki feltűnően aránytalan előnyt. Ha valaki sokallja a hitelre kifizetett összes díjat, az bíróságon megtámadhatja a szerződést. Jobb megoldás lenne - vélik például az OFE-ben - maximálni a thm-et, a pénzügyi tárca azonban egyelőre nem tervezi ilyen plafon bevezetését. Ugyanakkor több ország (például Ausztrália, Dél-Afrika, Franciaország, Írország, Kanada, Lengyelország, Németország és az USA egyes államai) meghatározza a thm felső határát, jellemzően a jegybanki alapkamatból vagy - például a német és francia gyakorlatban - az egyes hitelfajták piaci kamatából kiindulva.

BAK MIHÁLY