Úgy vélte, jelenleg a civil szféra, az érdekképviseletek parttalanok, szétforgácsoltak, éppen ezért erőteljesebb körülhatárolásukra lenne szükség. Sárközy Tamás megemlítette, hogy a jelenlegi érdekegyeztetésben legitimációs problémák is vannak, szerinte a legitimáció alapja a folyamatos működés, a jelentős tagság, a társadalmi egyensúly és a többi szervezet általi elismerés.

Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke úgy vélte: legitimációs problémákat nemcsak az érdekképviseleteknél lehet keresni, hanem meg kellene ugyanezt nézni a pártoknál is. Sárközy Tamás szerint meg kellene fontolni az munkaadói érdekképviseletek – például az MGYOSZ és a VOSZ – unióját.

Erre a felvetésre Vadász György, az Magyar Iparszövetség alelnöke úgy reagált, hogy a munkaadói érdekképviseletben nemcsak az említett két szervezet, hanem mellettük a Kis- és Középvállalkozások Érdekképviseleti Szövetsége, a KÉSZ is fontos szerepet játszik.

Sárközy Tamás szerint a gazdasági kamaráknak nem indokolt érdekképviseleti szerepet kapniuk, mert államtól kapott köztestületi feladatokat látnak el. A professzor szerint létre lehetne hozni a széleskörű érdekegyeztetésre egy gazdasági és társadalompolitikai testületet, amelynek megalapításában első lépésnek a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) lehetne tekinteni. Széles Gábor szerint viszont nem a GSZT-ből kellene kiindulni, mert az nem alulról jövő kezdeményezésként jött létre, és összetétele személyekhez kötött.