A Medián közvélemény-kutató intézet felmérés szerint az év eleji áremelkedések mély nyomot hagytak a gazdaság helyzetének és kilátásainak megítélésében, áprilisra mégis valamelyest megnyugodott a közhangulat.
 
A Medián szerint az év eleji romló adatok mögött valószínűleg a – választási éveket nem számítva - a korábbi években is kimutatható szezonális hatások húzódnak meg, amikor a karácsonyi költekezés után a háztartások szembesülnek az év elején rendre megnövekedő kiadásokkal. Az áremelkedések mértéke azonban idén nagyobb volt, mint a korábbi években, így a "sokkhatás" elmúltával sem jutott vissza az index a tavaly év végi szintre.
 
A gazdasági közhangulat négy vizsgált tényezője közül a háztartás jövő évi kilátásaira vonatkozó becslések lényegében stagnálnak. A lakosság szemében a legnagyobb probléma továbbra is az ország elmúlt tizenkéthavi teljesítményével van, ennek megítélése – több kilengés után – márciusra az eddig mért legalacsonyabb szintre süllyedt, igaz egy hónappal később újra javult valamelyest.
 
A december óta bekövetkezett visszaesés részben annak tulajdonítható, hogy mostanra olyanok is csatlakoztak a pesszimisták táborához, akik korábban relatíve bizakodónak számítottak. Márciusra jelentősen romlott a magas jövedelműek és a diplomások véleménye is, de a hullámvölgy nem tartott sokáig és áprilisban már újra ezek a csoportok voltak a legkevésbé borúlátóak. A pártszimpátia továbbra is jelentősen befolyásolja a gazdasági állapotok értékelését, a kormánypártok szimpatizánsai a reformok beindulásával valamivel optimistábbak lettek, míg a Fidesz szavazói, illetve a pártpreferenciával nem rendelkezők a leginkább borúlátóak - derül ki a felmérésből.
 
A munkanélküliségre vonatkozó becslések 2006 végén mért javulása szintén átmenetinek bizonyult, az inflációs kilátások viszont jelentősen javultak az előző hónapokhoz képest. Április elején az elmúlt évre becsült infláció átlagosan már csak egy százalékkal marad el a következő évre becsült értéktől. Ezzel megtört a tavaly május óta egyértelmű trend: a megszorító intézkedések bejelentése óta a lakosság az áremelkedés mértékének a növekedését valószínűsítette, most inkább a stagnálására számít.
 
A gazdaság állapotába vetett bizalom megingása ugyanakkor nem nyomja rá a bélyegét a fogyasztási tervekre, a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási kedv ugyanis szinte változatlan. Ugyanígy, a kormányzati megszorítások a hitelfelvételi szándékokat sem tudták érdemben befolyásolni - a jelenleg is érezhető, enyhén csökkenő tendencia valójában már 2005-ben elkezdődött. Lehet, hogy a lakosság éppen "hangulatjavítóként" tekint a vásárlásra, és "csak azért sem" mond le a költekezésről.
 
Mégis, a karácsonyi időszak után - vagy talán a megszorítások hatására - nőtt, és ezzel visszaállt az őszi szintre azok aránya, akik a kérdezést megelőző hónapban a jövedelmükből félre tudtak tenni valamennyit – az általuk megtakarított összeg átlagos nagysága pedig évek óta lényegében változatlan.