A londoni befektetési házak véleménye megoszlott abban, hogy lesz-e hétfőn kamatcsökkentés. A többségi vélemény most már az, hogy nem lesz. Aki számít a kamatcsökkentésre ebben a hónapban, az is azt mondta, hogy az év egészében várható enyhítési mérték várhatóan kisebb lesz a piac által beárazottnál.

A Barclays Capital befektetési csoport csütörtökön Londonban kiadott elemzésében azt emelte ki, hogy az első negyedéves béradaton belül márciusban 8,4 százalékos volt az éves összevetésű átlagos bruttó bérnövekedés az előző havi 5,7 százalék után, vagyis jóval a 6 százalékos piaci konszenzus felett volt.

A ház elemzői szerint a magas bérnövekedés jó eséllyel a „héják” hangját erősíti majd Monetáris Tanácsban, és emiatt késhet a kamatcsökkentési sorozat kezdete, mert az MNB további adatokra fog várni a reálgazdaság állapotáról. Az elemzés úgy fogalmaz, hogy a hétfői magyarországi jegybanki kamatcsökkentés nem eldöntött tény, és a Barclays Capital 40 százalékos valószínűséget ad egy negyed százalékpontos csökkentésnek, miközben a piac 80 százalékos valószínűséggel árazza ugyanezt.

A bank indokai szerint a teljes kosárra számolt és az alapszintű infláció is jóval magasabb az MNB 3 százalékos céljánál, azzal együtt is, hogy az infláció a jelek szerint már tetőzött. Vannak emellett rövidtávú inflációs kockázatok is, mint például az élelmiszerárak megugrásának lehetősége. Ezt jelzi a csehországi élelmiszerár-megugrás is, márpedig a cseh élelmiszerár-infláció általában a magyarországihoz hasonló pályán mozog, áll a Barclays Capital csütörtöki elemzésében.

A hétfői kamatcsökkentés ellen szóló tényezők között van emellett az is, hogy az előző, április 23-ai MT-ülés jegyzőkönyve szerint a tanács 12 tagja szavazott a kamat változatlanul hagyására, és csak egy voksolt kamatcsökkentésre. „Túl nagy ugrás lenne”, ha mindössze egyhavi növekedési és inflációs adatsor alapján most hirtelen hétre emelkedne a kamatcsökkentést pártolók száma, vélik a Barclays Capital térségi elemzői.

A ház szerint mindemellett a forint 2 százalékkal gyengült az euróhoz képest az előző kamatdöntő ülés óta, és ez - jóllehet valószínűleg átmeneti jelenség - elég lehet ahhoz, hogy az egyensúlyt a jelenlegi kamatszint fenntartása felé billentse hétfőn.

A cég továbbra is 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést vár az idén, de az enyhítést kezdetét „májusnál későbbre” valószínűsíti.

Michal Dybula, a BNP Paribas bankcsoport közép-európai közgazdásza csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az MNB az utóbbi időben meglehetősen erősen koncentrál a bérfejleményekre, ami arra utal, hogy késhet a kamatcsökkentés kezdete. Hozzátette azonban: személyesen azt várja, hogy hétfőn mégis lesz kamatcsökkentés, ám ezt "erősen héja megfogalmazású közlemény" fogja kísérni, amelyben ismét hangsúlyt kap a bérkiáramlás. Ebből az következhet, hogy az egész évi csökkentés a piac által árazottnál kisebb lesz, esetleg csak fél vagy háromnegyed százalékpont. A piac ennél jóval agresszívabb kamatcsökkentési ütemet árazott még az utóbbi napokban is, tette hozzá.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni Magyarország-elemzője szerint a csütörtöki béradatok azt mutatják, hogy a bérkiáramlási nyomás a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lassulása ellenére még mindig magas, ez pedig a magas inflációs várakozás tünete lehet. Emellett a forint legutóbbi gyengülése és a másodlagos inflációs hatások még mindig magas kockázata is erősíti azt a kilátást, hogy hosszabb időbe telik, mire a drágulási ütem visszatér a célszintre.

Ennek alapján a Dresdner Bank londoni befektetési részlege azt várja, hogy az MNB hétfőn még nem csökkent kamatot, és júniusra, sőt esetleg júliusra halasztja az enyhítés kezdetét.

Az a kilátás, hogy a jegybank esetleg csak júliustól kezd hozzá a várt kamatcsökkentési sorozathoz, már a 2,9 százalékos első negyedéves GDP-növekedésről szóló, lassulást jelző, de a vártnál így is erősebb előzetes adatsor keddi közzététele után felmerült a londoni elemzői közösségben. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse londoni alelnöke aznap az MTI-nek például azt mondta: bár az első negyedévi növekedés "egy másfél hónappal ezelőtt végződött időszak állapotát mutatja", és a jegybank elsősorban inflációt követ, azonban a viszonylag erős növekedés felfelé ható nyomást gyakorolhat a maginflációra, és az MNB ebben a helyzetben nyilván erősen akarja tartani a forintot.

Desbarres mindezek alapján nem valószínűsített kamatcsökkentést a Monetáris Tanács hétfőn esedékes májusi ülésére, sőt, azt mondta, hogy nem is júniusra, inkább júliusra várja az első pénzügypolitikai enyhítési lépést.