Hipermarket. Eggyel több betérés © hvg.hu

Az élelmiszerüzletek száma 2006-ban 21959-re csökkent Magyarországon a 2005. évi 23086-ról, együttes forgalmuk 2006-ban 3-4 százalékkal volt több, mint az előző évben.

Azok a háztartások, amelyek általában ugyanott vásárolnak, 2006-ban vásárlásonként 12920 forintot költöttek hipermarketekben, 5709 forintot szupermarketben, és a legnépszerűbb diszkont típusú üzletekben átlagosan 8069 forintért – ez utóbbi 18 százalékkal nőtt az előző évi vásárlásonkénti pénzösszeghez képest – vásároltak 2006-ban. Havonta átlagosan kilencszer vásároltak szupermarketekben, ötször hipermarketekben és 7 alkalommal diszkont üzletekben 2006-ban a magyar háztartások, ez mindhárom bolttípus esetében eggyel több alkalom a 2005-ben mért átlagos havi bevásárlásoknál.

A Nielsen felmérésének magyarországi kutatásaiból kiderült: 2006-ban a teljes forgalomnövekedés a vegyi áru kategóriában 5,4 százalék volt 2005-höz képest, és a teljes élelmiszer forgalom 8,8 százalékkal nőtt. A diszkont típusú üzleteknél a növekedés 14,7 százalék a vegyi áruk esetében, és 19,6 százalék és élelmiszereknél.

A piacvezető márkák nem vesztettek jelentőségükből 2006-ban az előző évi forgalmukhoz képest, ugyanakkor nőtt a kereskedelmi márkák aránya, kiváltképp a diszkont típusú üzletekben. A forgalomnövekedéshez hozzájárult az olcsó import termékek töretlen népszerűsége, így nemcsak forgalomban, darabszámban sem történt visszaesés.

Ha a Nielsen által felmért 85 élelmiszer kategória átlagos fogyasztó árszínvonalát országosan 100 százaléknak vesszük, akkor a diszkont üzleteké 81 százalék, a hipermarketek 102 százalékos, míg a szupermarketek a legdrágább, az átlaghoz képest 119 százalékos árakkal várják vásárlóikat.

A piackutató tapasztalatai alapján, a magyar vásárlók egyre tudatosabban választanak, határozottabb a döntési folyamat, amelyben az ár alapelvárás, de már a választék és az áru frissessége is jelentősen befolyásolja.

A Nielsen által megkérdezett magyar vásárlók 74 százaléka válaszolta, hogy a vásárlás során legfontosabbnak tartja, hogy az élelmiszer megéri-e az árát, 74 százaléka a tiszta és higiénikus környezetet említi elsőként, 73 százaléka pedig leginkább olyan élelmiszerboltban kíván vásárolni, ahol a legtöbb termék alacsony áron kapható.

Szalókyné Tóth Judit elmondta, a 2006-os negatív előrejelzések ellenére az idén az élelmiszerek forgalmának növekedésére számítanak. A növekedést a kereskedelmi márkák, a diszkont üzletek egyre növekvő jelentősége és olcsóbb termékek töretlen népszerűsége is jelzi, ugyanakkor a piacvezető márkák sem veszítenek majd részesedésükből, tette hozzá az igazgató.

A felmérés a felnőtt lakosságot reprezentáló, 1000 fős minta személyes megkérdezésével készült.