Akik már léptek

Nagy-Britannia: a National Lottery esetében a lottó szervezésének joga állami monopólium maradt, a lebonyolítás jogát pedig 7 évente tendereztetik és a legjobb ajánlatot adó magáncég részére koncesszióba adják. A nyertes cég nyeresége a játékosok által befizetett összeg 0,5 százaléka. A befizetett fogadási pénzek felét egy nyereményalapba helyezik. A bevételek 28 százalékát pedig kötelezően kulturális, közösségi célok támogatására fordítják. Spanyolország, Olaszország Nagy-Britannia példáját követték: a piaci szereplők állami engedélyek vételi jogáért versenyezhettek, melynek birtokában irodát vagy kirendeltséget működtethetnek. Emellett Belgium mutatott még hasonló nyitási hajlandóságot. Szlovákiában közvetlenül a rendszerváltozás után több magánfogadó iroda is alakult, miközben az állami vállalat kettészakadt. Az egyik utód, a Tipos Rt., tulajdonosa a pénzügyminisztérium, bevételeiből nemcsak a sportot, hanem különböző kulturális és közhasznú projekteket finanszíroznak. A másik a Sportka Részvénytársaság, többségi tulajdonosa a szlovák testnevelési szövetség, amely a sport fő anyagi forrása. A pénzek elosztása azonban a felelős oktatási tárcán keresztül történik.

Ismét nagy port kavart a közelmúltban, hogy a kormány által benyújtott, az állami vagyonról szóló törvénytervezet - több más állami vállalat mellett - értékesíthetővé tenné a Szerencsejáték Zrt.-t. A nyugtalanság más korábbi esetekhez hasonlóan most is abból fakad első sorban, hogy nem lehet tudni, mit is jelent ez valójában.

A szaktárca kommunikációja szerint az állami vagyonról szóló törvénytervezet csak lehetőséget teremt a Szerencsejáték Zrt. értékesítésére, de ez nem jelenti azt, hogy privatizálni is fogják. Ez csak elméleti lehetőséget jelent. Az állami vállalatok magánosítására csak kormányzati vagy országgyűlési döntés alapján kerülhet sor, ilyen tartalmú kormányzati javaslat vagy országgyűlési döntés azonban még nem született. A Szerencsejáték Zrt. privatizálásáról konkrét elképzelés nincs napirenden - erősítette meg a Veres János korábbi nyilatkozatát megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya. Tehát nem lehet tudni, hogy a privatizálásra mikor kerülne sor, s azt sem, hogy részben vagy teljes egészében értékesítené a vállalatot az állam.

De milyen vállalatot is privatizálna a kormány? A sok bizonytalanság ellenére, amit biztosan lehet tudni: a magyar szerencsejáték-piac rendkívül jövedelmező. A múlt évben a Szerencsejáték Zrt. árbevétele elérte a 141 milliárd forintot, ami 10 milliárd forinttal haladta meg az előző évi bevételt. A tavalyi év rekord év volt, a szerencsejátékok hazai története során 2006-ban fordítottak a játékosok a legtöbbet szerencsejátékokra.

Az ezekből származó költségvetési bevételek is minden korábbi rekordot megdöntöttek - áll a Szerencsejáték Felügyelet éves jelentésében. Tavaly a játékadó bevétele közel 71,41 milliárd forint volt szemben a 2005. évi 67,52 százalékkal, ami 5,8 százalékos többletet jelent. A szerencsejátékhoz kapcsolódó személyi jövedelemadó befizetés 16,66 milliárd forint volt, ami 6,17 százalékos költségvetési többletbefizetéssel járt. Az említett két adóból a központi költségvetés összesen 88,07 milliárd forinthoz jutott, ami ugyancsak 6 százalékkal magasabb, mint az azt megelőző évi bevétel.

A Szerencsejáték Zrt. eddigi kiváltságos helyzetét azonban gyengítheti az EU részéről gyakorolt nyomás a szerencsejáték-piac teljes megnyitására. Mint ismeretes, Magyarországot már második alkalommal szólította fel az Európai Bizottság, hogy módosítsa az uniós jogot sértő, a más tagországokban bejegyzett szerencsejátékok működésének korlátozására vonatkozó szabályait. A Pénzügyminisztériumnak május végéig kellett válaszolnia a felszólításra, az Európai Bizottságnak szóló választ az eljárás jelenlegi szakaszában azonban a szaktárca nem tartotta időszerűnek nyilvánosságra hozni – tudatta szerkesztőségünkkel a minisztérium.

Egyes vélemények szerint azonban a magyar kormánynak érdemi mozgástere nincs. Ha el akarja kerülni a Magyarország ellen indítható uniós bírósági eljárást, maximum a jelenlegi tiltó szabályozás módosítására szükséges időtartammal variálhat.

Így a magyar kormánynak az Európai Unió által követelt piacnyitásnak előbb-utóbb engednie kell, melynek következtében a szerencsejáték-piac várhatóan alapvetően átalakulhat. A megjelenő új szereplőkkel pedig a Szerencsejáték Zrt.-nek a későbbiekben fel kell vennie a versenyt. Egyes kritikák szerint viszont a Szerencsejáték Zrt. valószínűleg nem tudja majd felvenni a versenyt a tisztán online versenytársakkal, mert sokkal kedvezőtlenebb szabályozási- és adózási környezetben működik.

Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója ezzel szemben úgy gondolja, hogy a szerencsejáték-piacon nagy változásra nem lehet majd számítani, sőt, a cég pozícióját sem látja annyira veszélyeztetve. A hvg.hu-nak elmondta, hogy a törvényi szabályozásban olyan változást nem valószínűsít, amely lehetővé tenné a jelenleg is tiltott szerencsejátékok engedélyezését. A Szerencsjáték Zrt.-nél különösebb beruházásra nem lenne szükség ahhoz, hogy a konkurenciával felvegye a versenyt, az egyetlen igazi hátrányt szerinte az adózási környezet jelentheti a vállalat számára.

A cég privatizációjával kapcsolatban a pártok véleménye is többé-kevésbé ismert. Az SZDSZ egy korábbi elképzelése szerint az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-t tőzsdére vinnék és kisebbségi részvénycsomagját ott értékesítenék. Emellett Kóka János felvetette azt is, hogy a szerencsejátékból származó bevételekhez kössék a kultúra finanszírozását, esetleg legyen bizonyos szerencsejáték-termékek felvállalt célja a kultúra támogatása.

A Fidesz ellenzi a privatizációt. Varga Mihály egy korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a privatizáció nem megoldás a magyar gazdaság problémáira, ebben a helyzetben a Fidesz szerint nem értékesíteni kell, hanem a vagyongazdálkodás olyan eszközeit használni, amelyek esetleg még gyarapíthatják is az állami vagyon körét. A Fidesz szerint amit privatizálni kellett, azt már értékesítették 1998 és 2002 között, így az azóta eltelt időben történt privatizációkat a párt szükségtelennek tartja. Ezért ha a Fidesz kormányra kerül, ahol lehetőség lesz rá, felülvizsgálják a szerződéseket - szögezte le Varga Mihály.

A Szerencsejáték Zrt. privatizációjának nem sok értelmét látná Kupa Mihály sem. A vállalat - eddig vitatott részének - eladásával az állam lemondana egy hosszú távon stabil nyereségről azért cserébe, hogy most legyen egy egyszeri bevétele - válaszolta a hvg.hu-nak a volt pénzügyminiszter. Szerinte egy ilyen jövedelmező területen működő állami céget kár lenne eladni.

Mindezekkel szemben a kormánypárt elképzeléseiről eddig nem sok derült ki azon kívül, hogy megteremtenék a privatizálás lehetőségét. Így marad a találgatás - legalábbis egyelőre.