Energiatermelő szélkerekek. Enyhíteni a csúcsidejű terhelést © sxc.hu

Az elemzés szerint különösebb beruházások nélkül 1000 megawattnyi kapacitásra lehetne felemelni azt az engedélyezési felső korlátot, amelyet a Magyar Energia Hivatal (MEH) évekkel ezelőtt 330 megawattban határozott meg a szélerőművek építésénél. A hatóság érvelése szerint az engedélyezettnél nagyobb teljesítmény esetén ugyanis a villamosenergia-rendszer nem lenne képes tolerálni a változó szélsebességek miatti egyenlőtlen terhelést.

A tanulmányt készítő Power Consult Kft. a hálózat rugalmasságának fokozásához két rendszerirányítási változtatást tart szükségesnek. Fogyasztói befolyásolással, azaz a napon belüli rendszerterhelés „átmenetrendezésével” mintegy 200 megawattal növekedne a szabályozási tartalék. A nappali, csúcsidejű terhelést lehetne enyhíteni azzal, ha a rendszerirányítás a hőtárolós elektromos készülékek, villanybojlerek, villanykályhák bekapcsolását az alacsony terhelésű időszakokra, tipikusan a hajnali mélyvölgyre ütemeznék át.

A másik javaslat lényege, hogy a szélerőműveket nem külön-külön, hanem gázmotoros, illetve egyéb kis teljesítményű erőművekkel együtt kiserőművi csoportokként kezelik. Ez a rendszerirányító számára jobban kezelhető egység.

A tanulmány a rendszerrugalmasság javításához az engedélyezési rendszerben is változtatást javasol. Korlátozható vagy kikapcsolható szélerőművek bevezetésével könnyen szabályozható a termelési felesleg.

Ezen kívül azt kellene ösztönözni, hogy ne az ország néhány pontjára koncentrálódjanak a szélfarmok, hanem minél több helyszínen jelenjenek meg a turbinák. Ezzel csökkenne a termelés és a teljesítmény-változás egyidejűsége, így pedig a szükséges szabályozási háttérkapacitás szükségessége.

Az egyes szélfarmok beépített teljesítménye viszont lehetőleg ne haladja meg a 40-50 megawattot, ugyanis az e feletti teljesítmény helyi problémákat okozhat – áll a tanulmányban.

Ugyancsak rendszerrugalmasságot szolgáló, de már költségigényes fejlesztéseket kívánó javaslata az energia tárolására irányul. Hidrogénné alakítva a megtermelt megújuló energia üzemanyagként szolgálhat motorokban, akár közlekedésben is.

Szörényi Gábor, a MEH főosztályvezetője elmondta, hogy nem ismeri részleteiben a zöldtárca számára készült tanulmányt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a felvetett javaslatok közül több az új villamosenergia-törvény januári hatályba lépésével megvalósul.

Ilyen pédául a kiserőművi csoportokra irányuló felvetés. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nak saját mérlegkört kell kialakítania az összes zöldáramot termelő és egyéb támogatott erőmű számára – mutatott rá a főosztályvezető.

Az időnként leállítható szélkerekekről megjegyezte: új szélerőművi engedélyek csak pályázaton nyerhetők el. Mód van olyan pályázat kiírására, amelynél a „rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségei” szempontnak számít az elbírálásnál. Így előnyben lehet részesíteni azokat a projekteket, amelyek részleges vagy teljes menetrend-tartást, illetve terhelés-követést vállalnak. Ugyanígy az új Villamoseneria Törvény azt is lehetővé teszi, hogy a pályázatok kiírásánál tekintettel legyenek a területi elhelyezkedésre – fűzte hozzá Szörényi Gábor.

A főosztályvezető a „felfűtési időszak átütemezésére” irányuló javaslatról elmondta, hogy a hőtárolós elektromos berendezéseket ki- és bekapcsoló távvezérlő rendszer berendezései nem a rendszerirányító, hanem az áramelosztók, illetve -szolgáltatók tulajdonában állnak. Márpedig ők a hálózat szabályozási szempontjai mellett üzleti és fogyasztói érdekek alapján ütemezik tevékenységüket – magyarázta Szörényi Gábor. Szerinte a MEH szerint átütemezés esetén a fogyasztók délután, este már kevesebb melegvízhez jutnának.

A főosztályvezető hangoztatta: a MEH keresi annak a lehetőségét, hogy 330 megawattnál több szélenergiával, illetve más megújuló energiával megtermelt áramot legyen képes fogadni a rendszer. Ennek érdekében az év végéig maguk is készíttetnek egy tanulmányt, amely a nemzetközi tapasztalatok kiértékelésével segít majd felmérni a hazai lehetőségeket. Emellett sokat segít majd a mérlegelésben az időközben üzembe lépő szélerőművek tapasztalatainak megismerése.

A Magyar Szélenergia Társaság adatai szerint jelenleg 40 szélerőmű működik az országban összesen 61,675 megawatt kapacitással, Szélkerekek az ország 17 pontján forognak, többnyire az ország észak-nyugati csücskében. Beruházók eddig további 1138 megawatt kapacitás telepítésére adtak be a hatósághoz engedélykérelmet.