Simor, aki a héten Londonban járt, találkozott a JP Morgan térségi szakértőivel is. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport a megbeszélésről pénteken Londonban kiadott ismertetésében úgy idézte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a forintsávról folyó tárgyalások "továbbra is zsákutcában vannak". A jegybank azzal érvel, hogy az árfolyam-ingadozási sáv felszámolása ésszerű lenne - noha egyelőre nem szorító szükségszerűség -, a kormány azonban ezt "nagyon erősen ellenzi".

A kormányfő aggodalma az, hogy a forint hozamelőny-valuta státusa meredek felértékelődéshez vezetne (a sáv eltörlése esetén), és ha az euróárfolyam 230-ig elmozdulna - akár csak egy rövid időre is -, az már ártana az exportnak, különös tekintettel arra, hogy jelenleg a nettó export a gazdasági növekedés egyetlen hajtóereje, idézi a JP Morgan pénteki londoni jelentése az MNB elnökét.

Simor András, aki londoni látogatása idején újságírókat is tájékoztatott, a forint ingadozási sávjának sorsára vonatkozó MTI-kérdésre szintén azt mondta, hogy a bank és a kormány "eltérő nézeteket vall" e tárgyban, és "jelenleg itt tartunk". "A sáv van, és mi ennek megfelelően alakítjuk pénzügypolitikánkat" - tette hozzá.

A forintsáv sorsáról folyamatosak a találgatások a londoni elemzői közösségben. Épp a JP Morgan írta egyik minapi felzárkózó piaci helyzetjelentésben, hogy a sáv és az MNB inflációs célja egyelőre nem ütközik, de a következő években valószínűleg egyre nehezebbé válik összeegyeztethetőségük. A kormány "meggyőzhető arról", hogy a dezinfláció viszonylag fájdalommentes eszköze a forint további erősítése, ami egyébként a fogyasztónak is jó; ennek alapján a ház azzal számol, hogy a forintsáv módosításának esélye - jóllehet az idén még "elhanyagolható" - 2008-ban már 30 százalékosra növekszik, állt a JP Morgan korábbi elemzésében.

A Simor-találkozóról kiadott pénteki új JP Morgan-beszámolóban ugyanakkor az áll: a kormány esetleg akkor értékelné át álláspontját, ha a forint hozamelőny-státusa eróziónak indulna, "ez azonban rövid távon valószínűtlennek tűnik". (Carry trade status - ennek lényege, hogy a befektetők alacsony kamatú devizahitelből magas hozamú adósságpiacokon vásárolnak).

Magyarország ERM II-beli tagságának időpontjáról az MNB elnöke a JP Morgan szakértőinek azt mondta, hogy "ez idő szerint korai lenne erről tárgyalni", és "legalább a jövő év második feléig" valószínűtlen, hogy ez a kérdés napirendre kerül. A valutauniós tagságra váró országoknak legalább két évet kell eltölteniük az árfolyamstabilitást mérő ERM-II. átváltási mechanizmusban a tényleges euróövezeti csatlakozás előtt.

Vezető londoni elemző házak 2014-et tartják Magyarország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontjának. A Standard & Poor's hitelminősítő, amely épp a minap erősítette meg a magyar szuverén adóskockázati besorolásokat, ehhez fűzött londoni elemzésében azt írta: jóllehet Magyarország "kitartóan halad" a költségvetési konszolidáció felé, a ház azzal számol, hogy a 2010-es választások közeledtével - és mivel a költségvetési konszolidáció tervei a 2008 utáni időszakra "bizonytalanok" - később lanyhulni fog a haladási ütem. Az S&P jóslata szerint ezért még 2010-ben is a GDP-érték 3,8 százaléka lesz az államháztartási hiány. A Standard & Poor's ennek alapján kitart azon véleménye mellett, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozása nem várható 2014 előtt.

A JP Morgan pénteki beszámolója szerint Simor András is azt mondta a cég szakértőinek, hogy várakozása szerint a kormány teljesíteni fogja a 2007-2008-as költségvetési hiánycélokat, sőt azoktól el is maradhat, a választások előtti időszakban - 2009-2010-ben - azonban növekszik annak kockázata, hogy a célok nem teljesülnek.

Az amerikai nem elsőrendű - subprime - jelzálogadósi körből kiindult likviditási válságról az MNB elnöke a londoni tájékoztatón azt mondta a JP Morgannek, hogy a magyar bankrendszert ez nem érintette, és nem mutatkozott hatás a pénzpiac működésén sem. Simor kiemelte, hogy Magyarországon alacsonyak az ingatlanértékekhez mért hitelhányadok, az ingatlanpiacon nem alakult ki árbuborék, és a magyar bankok - még nyugat-európai anyacégeik révén is - "elhanyagolható" mértékben vannak jelen a subprime piacokon.

A magyar jegybank vezetője a JP Morgan szerint a bérkiáramlás ütemét nevezte az egyik fő aggályforrásnak. Simor András szerint a bérnövekedést termelékenységnövekedésnek kellene alátámasztania, ez utóbbi üteme azonban csökkent (2,0-2,5 százalékra a korábbi 4,0 százalékról), mivel a magas hozzáadott érték-tartalmú termelés részaránya már nem növekszik az ipari szektorban, és a szerkezetátalakítás e szektorban elakadt.

Az elemzés szerint, ha a magánszektorban 7,0-7,5 százaléknál nagyobb ütemű a bérnövekedés - az MNB 4,5 százalékos inflációs célját figyelembe véve ez hozzávetőleg 2,5 százalékosnál nagyobb reálnövekedést jelentene -, az potenciálisan korlátozhatná az MNB-t a JP Morgan által várt mértékű pénzügypolitikai enyhítés végrehajtásában. A ház előrejelzésében az év végére 7 százalékos, 2008 közepére 6,5 százalékos MNB-alapkamat szerepel.

A cég szerint a másik lehetőség az, hogy az enyhítési ciklus csak lelassul, de végül eléri a prognózisban szereplő végpontot.