szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a lex Mol néven emlegetett jogszabályt, vagyis a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását.

Az előterjesztést a parlament 337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el. A törvényjavaslatot a Fidesz is támogatta.

A lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az ÖMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.

A törvény célja, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben, továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azokkal a céltársaságokkal kapcsolatban, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

A rendelkezés megnevezi az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából jelentős vállalatokat. Ezt úgy teszi, hogy visszautal a privatizációs törvény 2007. első napján hatályban volt mellékletére, amely tartalmazza ezeket a cégeket. (Ez év április 21-től már csak a Magyar Villamos Művek Zrt. szerepel a mellékletben, 99 százalékos tartós állami részesedéssel.)

A január 1-i mellékletben - egy darab szavazatelsőbbségi részvény erejéig - a következő energiacégek szerepeltek: Mol, regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók, Paksi Atomerőmű, Pannonpower, Dunamenti-, Vértesi-, Bakonyi-, Mátrai-, Tiszai-, Budapesti Erőmű, Országos Villamos Távvezeték és a rendszerirányító MAVIR. A lista egy módosító indítvány elfogadásával kiegészült a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal.

A törvény másik új szabálya, hogy megköti a jelentős társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevő társaság kezét. A vevőnek az ajánlat mellé működési - üzleti - tervet kell mellékelni, amit jóvá kell hagynia a saját - tehát az ajánlattevő - igazgatóságának, mielőtt benyújtaná azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.

A villamos energia-, valamint a gáztörvényt ugyanazzal a szöveggel módosítja a javaslat. Mindkét törvényben szerepel egy szabály arra, hogy a Magyar Energia Hivatal tagot delegálhat a törvény hatálya alá tartozó cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba, amit a szavazatelsőbbségi (arany) részvény megszűnése miatt szavaztak meg a törvényhozók. A szóban forgó személyek csak tanácskozási joggal vesznek részt a vezető szervek munkájában, szavazati joguk nincs.

A módosítás - mindkét törvényben - kötelezi a cégeket, hogy a napirend megküldésével hívják meg ezeket a személyeket az igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági ülésekre. A delegáltak kötelesek a társaság üzleti titkait megőrizni, de a közellátással kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatniuk kell az energiahivatalt. Ugyanakkor az igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken tett nyilatkozataik nem tekinthetők a hivatal álláspontjának. E személyek jelölésére nem volt szabály, a mostani módosítás azonban arra kötelezi a Magyar Energia Hivatalt, hogy a megfelelő szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők közül jelöljön képviselőt a cégekbe.

A jelenleg hatályos tőkepiaci törvény kizárja, hogy a megvásárlandó (cél) társaság menedzsmentje intézkedéseket hozzon a befolyásszerzés ellen. A tőkepiaci törvény szerint a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelő bizottsága a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától - a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül - nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására. Így például nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről.

A módosítást követően ez a kötelezés akkor valós, ha azt a céltársaság alapszabálya előírja. Ennek következtében a jelentős társaságok valószínűleg mellőzik majd alapszabályaikból ezt a rájuk nézve terhes kötöttséget, így pedig bármikor vásárolhatnak sajátrészvényt, illetve megemelhetik az alaptőkét, ha a vételi ajánlat ezzel elhárítható. A törvény mindezt azzal indokolja, hogy a stratégiai cégeket meg kell védeni a rosszhiszemű ajánlattevőktől.

A törvény kimondja azt is, hogy amennyiben egy társaság - vagy annak befolyásoló részesedés alatt álló vállalkozása, illetve vele összehangoltan eljáró cégek - ajánlatot tett egy társaságra, az ajánlattétel lezárásától számítva 6 hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek.

A módosítással eltörölték azt a szabályt, amely 10 százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, sajátrészvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható.

A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. Korábban ezt nem tehették meg, kötelező volt a törvény egyszerű többséget előíró szabályának alkalmazása. Ebből következik, hogy a részvények magas hányadával rendelkező tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, amennyiben nem bírja az alapszabályban meghatározott szavazati arányt.

A cégtörvény módosításával a javaslat megkönnyíti az úgynevezett csoportos cégadatok lekérdezését, például azt, hogy egy személy hány cégben tulajdonos, vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag. Eddig erre csak a hatóságok voltak jogosultak, ezt követően viszont bárki megtudhatja ezt. A vonatkozó szabályokat csak a javaslat törvényerőre emelése után benyújtott vételi ajánlatokra kell alkalmazni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Mol: újabb OMV állítás bizonyult félrevezetőnek

Az osztrák versenytárs, az OMV újabb állítása bizonyult félrevezetőnek, miután csütörtökön az illetékes EU-biztos bejelentette, hogy nincs szándékában semmilyen intézkedést javasolni az egy részvény-egy szavazat ügyében az Európa Parlamentnek - mondta Ferencz I. Szabolcs, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója.