A Mol-elnök a Financial Timesnak

Az egész közép-kelet európai privatizációs folyamatot veszélyezteti az OMV a Mol-ra tett ellenséges felvásárlási kísérlete - mondta Hernádi Zsolt Mol elnök a Financial Timesnak. A menedzser szerint, több román, horvát, szerb és lengyel politikai vezető is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy állami dominanciájú vállalat, mint az OMV fel kíván vásárolni egy olyan teljesen privatizált vállalatot, mint a Mol és ezek után igencsak fontolgatják, hogy tovább haladjanak-e olaj, gáz, energia és egyéb közszolgáltató cégeik privatizációjában. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országok vezetői nem változtatják majd meg a privatizációval kapcsolatos álláspontjukat az OMV-Mol–ügy kapcsán.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a lex Mol néven emlegetett jogszabályt, amely a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását tartalmazza. Az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azoknak a társaságoknak a mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A törvénymódosításokkal a parlament az olyan eseteket kívánja megelőzni, mint amire az osztrák OMV adott példát, amikor kísérletett tett a Mol olajipari társaság feletti irányítás megszerzésére. A törvény közvetlen célja, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben, továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azoknál a céltársaságoknál, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.

A lex Mol elfogadása mindenképpen erős lépésnek tekinthető, de nemzetközi viszonylatban nem számít kirívó esetnek – mondta a hvg.hu-nak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. A törvény elfogadásával  a stratégiai cégek ellenséges felvásárlása gyakorlatilag lehetetlenné vált. Ez mindaddig pozitív lehet az elemző véleménye szerint, amíg az állam és a részvényesek érdekeit védi. A lex Mol megítélése azonban nem egyértelmű. A Raiffeisen elemzője egy kicsit túlzónak érzi a törvényi szigorítást. Szerinte a vállalatok enélkül is meg tudták volna magukat védeni egy ellenséges felvásárlással szemben. Az OMV-Mol-ügyre utalva pedig megjegyezte, hogy a lex Mol előtt sem volt sokkal valószínűbb, hogy sikerül az OMV terve.

A lex Mol kifejezetten szigorú, ugyanakkor akár egyfajta jogharmonizációnak is tekinthető, hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) módosításainak nagy része (például a 10 százalékos saját-részvényarányra vonatkozó szabályozás) az már az uniós joganyagban is megjelent – jegyezte meg a részvényelemző.

Az Európai Bizottság vizsgálatának következtében Herczenik Ákos szerint bizonyos módosítások elképzelhetőek, de lényegi változtatás nem valószínű. Talán csak az áttörési szabály törlése lehet elem, amelybe beleköthet az EU. Ilyen jellegű védelmezési szabályozás más országban is van, így nem tekinthető szokatlannak.

Más, a sajtónak nyilatkozó elemzők azzal számolnak, hogy Ausztria nem hagyja majd annyiban az ügyet és megtámadja a törvényt Brüsszelben, ám ez a jogi huzavona még évekig eltarthat.

Az OMV-vezér a L'Echo-nak

Az OMV szívesen vár akár két évet is a MOL-ra - mondta az osztrák olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfert kedden a L'Echo című belga gazdasági lapnak. A Ruttenstorfert továbbra is úgy véli, hogy a két energiacsoport az egyesüléssel még erősebbé válna. Ugyanakkor hozzátette: egyáltalán nem vehető biztosra, hogy egyesülés esetén el kellene adni a MOL egyik finomítóját. Bizonyos mennyiségekről szó lehet, de egy teljes finomító eladása ki van zárva - mondta a belga lapnak.

Az Európai Bizottság megkezdte a lex Mol néven ismert törvény tanulmányozását a hétfői parlamenti jóváhagyás után, mondta az MTI-nek a brüsszeli testület illetékes szóvivője, Oliver Drewes.

Emlékeztetett rá, hogy Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos múlt héten levelet írt az ügyben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek, amelyben bizonyos aggodalmának adott hangot a törvény uniós joggal való összhangját érintő híresztelések miatt.

McCreevy a levélben egyebek között azt kérte, hogy a kormány a nemzeti törvénykezéskor vegye a lehető legszigorúbban figyelembe az uniós szerződésekben szereplő szabályozást. A biztos arra is utalt, hogy Magyarország ellen eljárás indult az Európai Bíróságnál az úgynevezett aranyrészvények ügyében, és a bizottság ennek folytatására kényszerülhet, ha a magyar hatóságok által fontolgatott intézkedések megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a MOL-ban.

A szóvivő kedden közölte: az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy az új jogszabály tiszteletben tartja-e az uniós alapértékeket, köztük a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.