A választ adó 27 elemzőből 14 szerint hétfőn 7,5 százalék marad a jegybanki alapkamat. Tizenketten a múlt havi negyed százalékpontos kamatvágás után egy újabb ugyanekkora csökkentésre számítanak, egy elemző szerint pedig fél százalékpontos csökkentés valószínű.

Az elemzők szerint a Monetáris Tanács bizonyára kedvező jelnek tekinti a szeptemberi inflációs adatokat. A múlt hónapban 6,4 százalékra lassult a fogyasztói infláció az augusztusi 8,3 százalékról, a maginfláció pedig 5,4 százalékról 4,3 százalékra esett.

A forint viszonylag erős maradt az euró ellen, 251 körüli szinteken, holott a kockázati étvágy a nemzetközi piacokon némileg csökkent az elmúlt hetekben, amit azonban ellensúlyoz a dollár gyengesége – áll a közleményben. Október végén kamatot csökkenthet az amerikai jegybank is, és a piac pozitívan fogadta az augusztusi magyar béradatokat.

A közlemény szerint ugyanakkor több elemző megemlítette, hogy a béradatok csak első ránézésre tűntek jónak, hiszen az egyszeri kifizetések nélküli bruttó bérindex a versenyszférában a júliusi 11,2 százalékról 10,4 százalékra esett, a bérnövekedés visszaesését azonban a magas egy évvel ezelőtti bázis okozhatta. A 2008-as bértárgyalások pedig a hétfői kamatülés előtt nem zárulnak le.

Egy másik felmérésben 15 magyar devizakereskedőből 11-en 25 bázispontos kamatcsökkentést jövendöltek hétfőre, arra hivatkozva, hogy a vágást a piac már beárazta, és rövid távon nem rendítené meg a forintot. Konszenzusuk szerint a hétfői MNB ülés után az eurónként 250 és 252,75 közti szinten foroghat a piacon a forint a jövő héten. Szerdán 251,25-ös szinten zárt a hazai piacon a magyar fizetőeszköz.

A Monetáris Tanács tagjai és maga a testület a múltban többször hivatkozott az inflációs kockázatot mérséklő fontos tényezők közt arra, hogy a kormányzat hiánylefaragó intézkedései következtében csökkent a belföldi kereslet és lassult a gazdasági növekedés.

Az elemzők szintén a növekedés lassulására számítanak. Előrejelzéseik már harmadik hónapja csökkennek. A harmadik negyedévre 1,55 százalékos éves gazdasági növekedést jósolnak, 25 bázisponttal kevesebbet, mint egy hónapja. A 2007-es és 2008-as teljes évre konszenzusuk 10-10 bázisponttal csökkent, 2, illetve 2,9 százalékra.

Egyes elemzők szerint a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, a hazai inflációs kockázatok pedig sok elemző szerint komolyak maradtak, és ezeket hitelessége veszélyeztetése nélkül nem hagyhatja figyelmen kívül a jegybank. A fő inflációs kockázatok közt említették az elemzők a béreken kívül az élelmiszerárak emelkedését, amely akár egy-másfél évig is eltarthat.

Az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljának hitelessége nem kérdőjeleződött meg a felmérésben, bár a 2009-es éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus egytized százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett. Ennél rövidebb távú inflációs előrejelzéseik azonban már második hónapja romlanak. 2007-re egytized, 2008-ra háromtized százalékponttal emelkedett a konszenzus, 7,8, illetve 4,6 százalékra.

A közlemény szerint kedvezőtlen irányú változás, hogy a felmérésben jelentősen emelkedtek a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó, korábban javuló trendet mutató előrejelzések: 2007-re 600 millió euróval 5,1 milliárd euróra, 2008-ra félmilliárd euróval 4,8 milliárd euróra. A változást okozhatta a második negyedéves, vártnál rosszabb adat.