A legnagyobb európai hitelminősítő londoni közleménye szerint a kilátásjavítás a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H Bank), valamint a Central European International Bank (CIB) egyaránt elsőrendű "A plusz" hosszú futamú adóskockázati besorolását érinti; a Fitch egyben megerősítette e besorolásokat.

Ezek az osztályzatok három fokozattal haladják meg a magyar szuverén devizaadósi kockázat közepes befektetői "BBB plusz" osztályzatát, de a Fitch a kereskedelmi adósságkibocsátókra külön besorolási országplafont tart érvényben, tükrözendő azt a lehetőséget, hogy ezek az adósok az adott szuverén kibocsátónál jobb kondíciókkal juthatnak tőkepiaci finanszírozáshoz. Magyarország esetében a kereskedelmi adósokra érvényes osztályzati országplafon "A plusz".

A Fitch a szerdai kilátásjavításhoz fűzött londoni elemzésében megjegyezte, hogy a magyar szuverén adóskockázati osztályzat jövőbeni változása esetén az országplafon is módosulhat.

A Fitch Ratings szerdán megerősítette a CIB "C/D" szintű, és a K&H "D" szintű egyéni besorolását, valamint a két bank "F1"-es rövid távú, és 1-es szintű támogatási osztályzatait.

Az elemzés szerint ezek az osztályzatok tükrözik a hitelminősítő azon véleményét, hogy a két magyar bank szükség esetén "rendkívül nagy valószínűséggel" támogatást kapna anyavállalataitól: a K&H a belgiumi székhelyű KBC Banktól, a CIB az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoporttól. E tulajdonos bankok hosszú távú besorolása a Fitch listáján egyaránt magasan elsőrendű "AA mínusz".

A Fitch egyben - ugyancsak a külföldi tulajdonosi támogatás "rendkívül nagy valószínűségére" hivatkozva - megerősítette az MKB, az Inter-Európa Bank, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és Raiffeisen Bank 1-es támogatási osztályzatát, valamint az OTP Bank 2-es támogatási besorolását; ez utóbbit a magyar államtól várható segítségnyújtás "magas" valószínűségére alapozva.


A Fitch Ratings hétfőn jelentette be Londonban, hogy a leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza a fő szuverén magyar adóskockázati besorolások kilátását, mivel szerinte ma már "nagyobb a bizalom aziránt", hogy a kormány az idén és jövőre sikerrel teljesíti költségvetési hiánycsökkenési céljait.

A Fitch tavaly szeptemberben rontotta negatívra a "BBB plusz" hosszú távú magyar devizaadósi osztályzat, valamint a hazai valutában kiadott szuverén adósság elsőrendű "A mínusz" besorolásának kilátását, azzal az indokkal, hogy az akkori belpolitikai fejlemények hatására megnőtt a kockázata "a miniszterelnök által vezérelt, igen szükséges reformprogram felhígulásának".

A Fitch tavaly szeptemberi kilátásrontása után mindhárom nagy hitelminősítőnél - Fitch Ratings, Standard & Poor's, Moody's Investors Service - negatív volt a magyar adósosztályzat kilátása, ma már azonban mindegyiküknél stabil.

A Fitch Ratings a második nagy nemzetközi hitelminősítő, amely - a besorolások módosítása nélkül - az utóbbi egy évben negatívról stabilra javította vissza a magyar kilátást, vagyis levette a napirendről a magyar adósosztályzat visszaminősítését.     Tavaly decemberben a Standard & Poor's - amely szintén közepes befektetői "BBB plusz" szinten tartja nyilván a magyar devizaadós-osztályzatot - ugyanezt tette, a konszolidációs erőfeszítések melletti kormányzati elkötelezettségre hivatkozva.

A Moody's szintén tavaly decemberben vette le Magyarországot a leminősítési figyelőlistáról, de előzőleg egy fokkal, "A1"-ről "A2"-re rontotta a szuverén magyar devizaadósi besorolást; mindazonáltal ez még mindig elsőrendű befektetői osztályzat.

A Moody's egyébként a CIB már most is magasan elsőrendű hosszú távú forintbetéti és forintadósi besorolásait a múlt héten felminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette, az Inter-Európa Bankkal tervezett egyesülésre hivatkozva.