A második negyedben 0,3 százalékkal, illetve éves egybevetésben 2,5 százalékkal nőtt átlagosan az euróövezeti országok hazai összterméke, az első negyed 3,2 százalékos és a tavalyi utolsó negyed 3,3 százalékos többlete után.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül a német növekedése éves egybevetésben 2,5 százalékos maradt, miután a második negyedévben 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,6 százalékról és a tavalyi utolsó negyedbeli 3,9 százalékról.

A francia GDP éves összehasonlításban 2,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedben, miután a másodikban 1,4 százalékra lassult az első negyedévi 1,9 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 2,1 százalékról.

Az olasz növekedés éves összevetésben 1,9 százalékosra erősödött a második negyedévi 1,8 százalékról. Az első negyedévben 2,4 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 2,8 százalékkal nőtt.

Az egész EU-ban a gazdasági növekedés, éves egybevetésben, a harmadik negyedben 2,9 százalékosra gyorsult a második negyedben mért 2,8 százalékról, de ez is kisebb az első negyedbeli 3,4 százaléknál és a tavalyi utolsó negyedbeli 3,5 százaléknál.

Az első félévben a lassulást az okozta, hogy az EKB kamatemeléseinek és a világpiaci kereslet lanyhulásának következményei már megmutatkoztak a beruházások és az export növekedési ütemének gyengülésében, és a krónikusan erőtlen lakossági fogyasztás továbbra sem pótolta a többi forrás ütemvesztését.

Tavaly egész évben az euróövezetben átlagosan 2,8 százalékos volt gazdasági növekedés, hatéves rekord ütemű.

Az Európai Bizottság októberben azt valószínűsítette, hogy a gazdasági növekedés negyedévről negyedévre 0,3-0,7 százalékos volt a harmadik negyedévben. A mostani, utolsó negyedévre 0,3-0,7 százalékos növekedést vár (szeptemberben 0,2-0,8 százalékot jósolt), a jövő évi első negyedre 0,3-0,8 százalék közöttit (szeptemberben 0,2-0,9 százalékot várt).

Magyarországról negyedévről negyedévre 0,1 százalékos növekedést tart nyilván az EU statisztikai hivatala a második negyedről, az első negyedévi 0,3 százalékos és a tavalyi utolsó negyedévi 0,5 százalék után. Éves összehasonlításban 1,6 százalékra lassult a növekedés 2,6 százalékról, illetve 3,1 százalékról. Harmadik negyedévi becslése még nincs az EU statisztikai hivatalának.

Szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel, de a brüsszeli bizottság azóta kissé javított a jóslatán.

Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén. Júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, egyelőre ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Az Európai Bizottság, a múlt héten megjelent őszi előrejelzései szerint, most ismét 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az euróövezetben az idén. Szeptember elején 2,5 százalékot, május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, tavaly novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre. A jövő évi előrejelzését ellenben rontotta, 2,2 százalékra a májusban jósolt 2,5 százalékról.

Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A lakossági fogyasztás az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét adja ugyan, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a második negyedben a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal volt több az euróövezet átlagában, mint egy évvel azelőtt, az első negyedévi 1,4 százalékos többlet után, tovább lassulva a tavaly utolsó negyedévi, 2,1 százalékos ütemhez képest is.

Az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik. Az első félév végére - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy export bővülése is lassult. A második negyedben a beruházások 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévben 7,3 százalékos, a tavalyi utolsó negyedben 6,0 százalékos volt az éves többlet.

A GDP-számításhoz figyelembe vett euróövezeti export a második negyedben 5,9 százalékkal, az első negyedben 6,7 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Közben az import 5,1 százalékkal, az első negyedben 6,0 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 7,2 százalékkal gyarapodott.