Féldisznó. Veszteségforrás © hvg.hu

A magyar agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a húsvertikum, ezen belül is főként a sertéstenyésztők jelenlegi rossz helyzetén javítson – jelentette ki Lukács László, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter főtanácsadója kedden, a IFE Foodapest élelmiszeripari szakkiállításon rendezett szakmai fórumon.

A szakértő elmondta: a sertéstartók helyzetének javítására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számos intézkedést tett, melyek közül a legfontosabb, hogy a tenyésztők fejlesztési támogatásokhoz juthatnak telepeik korszerűsítéséhez. Az igényelt 280 milliárd forintos forrás 40 százalékát becslések szerint sertéstartók kérték. Emellett az agrártárca a sertéstenyésztők költségeit is csökkentette azzal, hogy az állategészségügyi költségeket mérsékelte, vagy teljes mértékben eltörölte számukra. Emellett a sertéstartók a jövő évben mintegy 10 milliárd forint többletforráshoz juthatnak, ha termelői támogatásokra pályáznak.

Továbbá az agrártárca segíti a különböző sertéstermékek, sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói népszerűsítését, promócióját az Agrármarketing Centrumon keresztül.

Annak érdekében, hogy a sertéstartók a jelenlegi nehéz helyzetükön úrrá lehessenek, különböző kedvezményes forgóeszköz-hitelekhez is hozzájuthatnak. A takarmányellátás biztosítása érdekében pedig az agrártárca gondoskodott a sertéstenyésztők takarmányellátása folyamatosságáról is.

A miniszteri főtanácsadó arról is beszélt, hogy az ágazatnak a szaktárca úgy kívánt segíteni, hogy közben a sertéstartás és -feldolgozás rendszere is korszerűsödhessen.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hústermék Tanács (VHT) titkára bevezetőjében az ágazat helyzetét jellemezve elmondta: a rendszerváltást megelőzően még mintegy 10 millió sertés volt Magyarországon. Az ebből előállított termékek kétharmadát külföldön értékesítették.

A rendszerváltást követően a sertésállomány 5-6 millióra csökkent, majd Magyarország uniós csatlakozásának második évében, azaz 2005-ben Magyarország elveszítette nettó exportőr szerepét. Jelenleg az országban kevesebb mint 4 millió sertés van.

A Magyarországon előállított sertéshús mennyiségének 20-25 százalékát import élő sertésből fedezik a feldolgozók.

Ez év elején a megnövekedett lengyel sertésimport miatt Magyarországon az élő sertések ára mintegy 30-40 forinttal lett olcsóbb egyik hétről a másikra kilogrammonként. Emellett a takarmányárak is drasztikusan emelkedtek, azaz megduplázódtak. A sertéstenyésztés önköltségéből pedig mintegy 70-75 százalékot tesz ki a takarmány ára. (Jelenleg egy kilogramm élő sertést a feldolgozók 250-260 forint körüli áron vásárolnak a tenyésztőktől.)

A szakember szerint jelenleg a sertéstartók egy kilogramm sertéshús előállításán mintegy 100 forint veszteséget könyvelhetnek el, mivel az előállítás önköltsége 350 forint körül mozog.

Kemény a verseny. Szabad a pálya © photo.net

Mindehhez Antal Gábor, a VHT elnöke hozzátette: az élelmiszertermelés jelenleg már stratégiai ágazat, ezért a gondokat csak összefogással tudják megoldani a piaci szereplők. Az elnök hangoztatta: jelentős a magyar sertéságazat versenyhátránya az Európán kívüli piaci szereplők miatt, mivel azoknak nem kell szigorú élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak eleget tenniük.

Jelezte azt is, hogy a jövedelem-megosztást újra kellene gondolni, mivel a tenyésztőknél és a feldolgozóknál nem képződik nyereség, hanem azt főként a kereskedelem fölözi le.

Az összefogást sürgette Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Országos Szövetségének elnöke is, aki úgy vélte, hogy az integráció lehet a kiút a tenyésztők számára a jelenlegi helyzetből. Emellett jelezte azt is, hogy a sertéstenyésztő telepek várhatóan rövid időn belül specializálódnak majd hizlaló és tenyésztő telepekre.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke arról beszélt, hogy a húsipart mostohagyerekként kezelik a támogatandó területek között. Ezen szerinte változtatni kell. A szakember elmondta: a magyar húsipar az unió piacának kis szereplője, ezért az uniós trendek jelentős mértékben hatnak rá, így nem tud drágábban vásárolni a magyar piacon, mint az átlagos uniós ár, mivel az versenyhátrányt okozna számára.

Jelezte ugyanakkor azt, hogy az átvételi árak a következő fél év végére jelentős mértékben emelkedhetnek. A szakértők ugyanis ezt jósolják, bár még az emelkedést jósló szakemberek vannak kisebbségben. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a jelenlegi válságtünetek nem csak Magyarországon, hanem az unió fejlettebb országaiban is jelentkeznek, így a dán, a német, a holland tenyésztők is jelenleg ráfizetnek az értékesítésénél, ám ők a magyar tenyésztőknél tőkeerősebbek.

Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kereskedők számára a legfontosabb a szabad piac, és az egyes kereskedők eltérő árréssel dolgoznak és eltérő mértékben támogatják a magyar áruk jelenlétét is a boltokban.