Wolfgang Ruttenstorfer OMV-főnök. Bizonyítani akar © MTI

Jonathan Todd megerősítette az OMV-nek azt a bejelentését, hogy a bizottság csütörtökön megkapta a beadványt. Brüsszel azt vizsgálja, gördít-e akadályt a szabad verseny működése elé a tervezett összeolvadás az uniós piacon, például nem jár-e áremelkedéssel a fogyasztók számára. Ha az előzetes vizsgálat nem tud választ adni ezekre a kérdésekre, az unió mélyebb vizsgálatot folytat majd, amely további három hónapot vehet igénybe.

Korábban kiadott közleményében az OMV jelezte, hogy megítélése szerint „a mostani fejlemény fontos előrelépés az ügylet engedélyezésére irányuló eljárásban, amely hozzájárulhat az OMV és a Mol tervezett összefonódása stratégiai és pénzügyi indokoltságának alátámasztásához”. Az OMV továbbra is úgy véli, hogy a tervezett összefonódás nem csupán a két társaság részvényesei számára kedvező, hanem jelentős előnyöket hordoz az egész régió, a társaságok működése által érintett magyarországi érdekeltek és tágabb értelemben az Európai Unió számára is.

Todd azt is elmondta, hogy az úgynevezett lex Molról folytatott bizottsági vizsgálatra – amelyet nem a versenyügyi, hanem a belső piaci főigazgatóság végez, s az utolsó információk szerint még nem zárt le – az OMV-nek a szándékolt összeolvadáshoz kapcsolódó beadványa nyomán most kezdődő eljárás nem terjed ki.

Az Európai Bizottság november 13-án értesítette Magyarországot a tőke szabad áramlását érintő aggodalmairól a lex Mol néven emlegetett jogszabály miatt, amely védeni hivatott az ellenséges felvásárlástól a stratégiai fontosságú vállalatokat. A magyar kormánynak a válaszra két hónap állt rendelkezésére. Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor „természetesen módosítjuk a jogszabályt”, mondta január 14-én Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak, és a magyar kormány további konzultációkat javasolt.