A fogyasztói árak a KSH közlése szerint februárban 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet; a maginfláció 5,3 százalékos volt éves összehasonlításban.

Az előzetesen megkérdezett, illetve prognózisaikban szemlézett tíz nagy londoni befektetési ház – Barclays Capital, UBS, BNP Paribas, Dresdner Kleinwort, Crédit Suisse, Citigroup, JP Morgan, Deutsche Bank, Goldman Sachs, Merrill Lynch – februárra szóló fogyasztóiár-inflációs előrejelzései 6,8 és 7,2 százalék közötti sávban mozogtak, 6,97 százalékos átlaggal.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési csoport felzárkózó piacokért felelős főközgazdásza a keddi adatismertetés után azt mondta: figyelembe véve, hogy "milyen katasztrofális inflációs jelentések érkeznek a világ minden részéből", a magyar inflációs adatsor "még a jobbak közül való", részben azért, mert a teljes kosárra számított éves ütem valamelyest el is maradt a várakozástól.

Sueppel szerint ugyanakkor a globális folyamatoktól elvonatkoztatva az MNB-re továbbra is nyomás nehezedik annak érdekében, hogy mutasson elkötelezettséget az inflációs cél mellett. „Nem veszi ki jól magát a befektetői közösségben, ha (az MNB) vezető testületének tagjai az inflációs cél feladására vagy felvizezésére tesznek utalásokat” – fogalmazott a londoni szakértő.

A BlueCrest Capital Management térségi elemzője mindazonáltal azzal számol, hogy az idén stabil marad a jegybanki kamatszint, sőt az év második felében szerinte kamatcsökkentésre is lehet esély.

Arra a felvetésre, hogy a londoni elemzői közösségen belül többen agresszív jegybanki kamatemelést tartanak szükségesnek az idén, Sueppel azt mondta: ezek a vélemények erősen a forintárfolyamhoz kötődnek, és folytatódó kilengések, illetve árfolyam-kiugrások esetén a kamatemelésre lehet is valós esély. A jelenlegi szinten stabilizálódó árfolyamot feltételezve azonban nincs erős indoka egy kamatemelésnek, a költségvetési politika egy ideje igen megszorító, a belső kereslet nagyon gyenge, és ez "nem az a klasszikus környezet, amely (szigorító) pénzügypolitikai ciklust indokolna", mondta az elemző, aki az év végére 5-6 százalék közé süllyedő éves inflációt prognosztizált.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni befektetési csoport európai felzárkózó piaci közgazdásza szerint ugyanakkor a keddi inflációs adatok alátámasztják azt a várakozást, hogy már a következő monetáris tanácsi ülésen kamatemelésről születik döntés. Keddi kommentárjában Tenconi kiemelte, hogy az adatsoron belül az éves maginfláció 5,3 százalékra gyorsult, és a Dresdner-elemző szerint a következő hónapokban 5,5 százalékra gyorsul tovább.

Mindemellett az erősödő kockázatkerülési hajlam is növelte annak valószínűségét, hogy az MNB márciusban fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, "ami kedvező lépés is lenne az inflációs cél melletti elkötelezettség megerősítése szempontjából", fogalmazott a londoni Dresdner-elemző. Tenconi szerint ennél nagyobb emelés nem valószínű, tekintve a gazdasági növekedést terhelő egyértelmű kockázatokat, és "azokat aggályokat, amelyeket ez a Monetáris Tanács óvatosabb tagjaiban ébreszt".

A Dresdner Kleinwort elemzője szerint mindazonáltal nem kizárható, hogy az MNB most beéri egy negyed százalékpontos emeléssel, különösen akkor, ha a következő bérkiáramlási adat jelentősen elmarad a ház által jósolt 6,7 százalékos éves ütemtől. Tenconi szerint azonban egy ilyen enyhébb kamatemelés "minden bizonnyal ismét megkérdőjelezné", hogy az MNB elkötelezett az inflációs várakozások kézben tartása mellett, és amellett, hogy az infláció "ésszerű időkereten belül" közelítsen a célhoz.

A magyarországi kamatkilátások előrejelzésében nincs összhang a City elemzői közösségében, amelyen belül egyaránt vannak agresszív kamatemelést és agresszív kamatcsökkentést jósló és szükségesnek tartó vélemények.

Az előbbi körbe tartozik mások mellett a Goldman Sachs befektetési csoport, amely legutóbbi londoni elemzésében azt a forgatókönyvet valószínűsítette, hogy az MNB a következő három kamatdöntő ülésen összesen 1,50 százalékponttal – egyenként fél-fél százalékpontos emelésekkel – 9 százalékra emeli alapkamatát.

A ház ezt az előrejelzését azzal az érvvel támasztotta alá, hogy ha a magyar jegybank jövőre a 3 százalékos inflációs cél "közelébe akar kerülni", ahhoz a jelenleginél sokkal erősebb, ideális esetben 240 körüli forintárfolyamra lenne szüksége, és ez a mostani helyzetben csak jóval magasabb kamatszinttel érhető el.

Az előrejelzési skála másik végén van a Merrill Lynch, amely elemzéseiben visszatérően és erőteljesen érvel a kamatemelés ellen, arra hivatkozva, hogy a szigorításba spekulánsok próbálják beleszorítani az MNB-t, és a magyar gazdaság "recesszióhoz közeli" állapota tartósabb probléma, mint az infláció.

A Merrill Lynch – amely szerint helyes volt a múlt havi döntés a kamat változatlanul hagyásáról és a forintsáv felszámolásáról – azzal számol, hogy 2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 7,50 százalékról.