Az intézet közleménye szerint az összetevők értékei az eltelt két évben jelentősen ingadoztak, 2006 harmadik negyedévétől a múlt év tavaszáig viszont növekedtek. A két vállalatcsoport, a nagy-, valamint a kis- és középvállalatok rövid távú konjunktúra felméréseinek eredményeiből kirajzolódó trendvonalak a költségvetési kiigazítással összefüggő intézkedések időszakában – 2007 közepéig – eltérő mértékű bizalomvesztést jeleztek. Érezhető bizalomerősödés a kis- és középvállalatok körében, valamint a TOP 100 cégeknél április-májusban kezdődött. A lakosság bizalmi indexei a költségvetési kiigazítás időszakában néhány százalékponttal visszaestek, 2007 negyedik negyedéve óta ismét enyhén emelkedő trend mentén javulnak.

A nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság gazdasági várakozásait összegző indexek trendvonala négy negyed éve egyenes vonalú, szinte vízszintes pályát ír le. Eszerint a konjunktúra megítélése a vállalkozói és a lakossági szférában szűk határok között változott, a társadalmi-gazdasági események kiszámíthatóak voltak – áll a közleményben.

A TOP-100 nagyvállalatok 2008 első negyedévi bizalmi indexe 90,5 százalék, az előző negyedévhez képest visszaesett. A multinacionális cégek hazai leányvállalatainak rövid távú konjunkturális várakozásai a múlt év második negyedévében tetőztek, azóta a bizalom mérsékelt ütemben csökkent. Ennek hátterében a legfontosabb exportpiacokon észlelhető lanyhulás és az ebből adódó piacszűkülés áll. Túl ezen, a nagyvállalatok jó ideje a működésük feltételrendszerét is kritikával illetik. Elismerik a gazdasági konszolidáció szükségességét, ugyanakkor elvárják a versenyképességük javítását célzó – további előnyöket nyújtó – kormányzati szabályozás mielőbbi bevezetését.

Az elmúlt három hónapban növekvő teljesítményről a nagyvállalatok harmada, csökkenőről 19 százalékuk számolt be. A következő fél évben a cégek többsége teljesítményének a szinten maradásával számol. A vállalkozások 38 százaléka a termelés bővülését prognosztizálja, értékesítési lehetőségeit kedvezőtlennek ítéli 18 százalékuk. A TOP-100 csoport megítélése szerint cégük fejlődését a gyenge hazai vásárlóerő, a túlzott adóterhelés és a bizonytalan gazdasági környezet hátráltatja. A TOP-100 vállalatok többsége úgy véli, hogy a gazdasági körülmények hat hónapon belül érdemben nem fognak változni. A cégek több mint 40 százaléka tart az üzleti környezet esetleges rosszabbodásától.

A kis- és középvállalatok (kkv) 2008 első negyedévi konjunktúra indexe 90,2 százalék, megegyezik a korábbi három hónap mutatójával, így a komplex index összetevői között hosszabb időtávon ez tekinthető a legstabilabb jelzőszámnak.

Az elmúlt három hónap teljesítményéről nyilatkozva a kkv-k 41 százaléka stabil, 29 százalékuk növekvő, 31 százalékuk pedig csökkenő termelésről számolt be. A rövid távra szóló prognózisok szerint a korábbi tendenciákhoz képest szerény mértékű pozitív elmozdulás érzékelhető: a kkv-k 43 százaléka szinten maradó, 35 százaléka bővülő és 22 százalékuk csökkenő teljesítményt vár tevékenységi körében.

A kkv-k fejlődésében leginkább a magas munkáltatói terhek, a gyenge belföldi kereslet és a magas adók jelentik a legnagyobb akadályt. A gazdasági körülmények között az üzleti környezet kedvezőtlen változása a cégek felét tölti el aggodalommal és nő a munkaerő-piaci feszültségek kialakulásától és a beszerzési feltételek romlásától tartó kkv-k aránya.

A magyarországi cégek beruházási elkötelezettsége az utóbbi két hónapban erősödött, viszonylag magas szintű, közöttük minden második vállalat egy éven belül új fejlesztés indítását tervezi.

A meglehetősen bizonytalan globális pénz és árupiacokra tekintettel a kis- és középvállalatok ez évi inflációs prognózisa meghaladja a szakértői várakozásokat, átlagosan 8,3 százalékos drágulással számolnak.

Lakossági bizalom

A lakossági bizalmi index 2008 első negyedévében megközelíti a 93 százalékot, 9,4 százalékponttal magasabb, mint három hónappal korábban. A háztartások várakozásai jelentős mértékben javultak, ez a legkedvezőbb érték 2006 májusa óta.

Anyagi helyzetét a válaszadók 55 százaléka ítélte változatlannak, míg javulásról 15 százalékuk számolt be. Pénzügyi helyzetük megítélésében borúlátóbbak a háztartások, 38 százalékuk helyzete romlástól tart, pozitív irányú változásban a lakosság 19 százaléka bízik.

Az ország gazdasági kilátásainak értékelésében 43 százalék a pesszimisták aránya, míg a nemzetgazdaság állapotának javulását 22 százalékuk tartja valószínűnek. A lakossági várakozások a munkanélküliség területén is javultak, igaz még mindig 52 százalékban számítanak a foglakoztatás csökkenésére, és csak 17 százalékuk szerint mérséklődik a munkanélküliség.

Az inflációs várakozások sokat javultak. Bár a lakosság véleménye jelenleg még egyik részkérdésben sem tekinthető optimistának, az viszont elmondható, hogy minden vizsgált területen kedvező irányú az elmozdulás. A családok elsősorban pénzügyi helyzetüket valamint a nemzetgazdaság jövőbeli fejlődését látják a korábbinál kedvezőbbnek.

A lakosság nagyobbik része nem tud megtakarításokat fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, 16 százalékuk a tartalékait éli fel, további 8 százalékuk pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék.