Uniós agrárpolitika: módosítanák a támogatási rendszert

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Mezőgazdasági reformjavaslatokat jelentett be kedden az Európai Bizottság, ezek lényege az "uniós kormány" szerint az, hogy a mezőgazdasági termelők szabadon kielégíthetik az egyre növekvő keresletet, és gyors választ adhatnak a piaci jelzésekre.

Az évtized elején elhatározott reformok módosításáról, kiegészítéséről van szó az azóta bekövetkezett világpiaci változások és az uniós bővítés nyomán. A "közös agrárpolitika további korszerűsítésére, egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó még meglévő korlátozások eltörlésére" tett javaslatok szerint még jobban elválik egymástól a támogatások közvetlen kifizetése és a termelés (csak az anyatehénre, a kecskékre és a juhokra vonatkozó támogatások függhetnek a termeléstől). A várakozásoknak megfelelően tartalmazzák a kezdeményezések a területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését. Javasolta azt is Brüsszel, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összegének egy része az uniós vidékfejlesztési alapba kerüljön át.

Az új EU-tagállamok sürgetésének eleget téve javasolta Brüsszel, hogy az unió mozduljon el az úgynevezett a történeti alapú kifizetésektől. Egyes tagállamokban ugyanis a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokat a számukra egy adott referencia-időszakban kifizetett támogatások alapján számítják ki. A bizottság ehelyett az alapvetően átalányalapú rendszerre való áttérést sürget. Ugyancsak az új tagállamoknak tett engedményt Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos, javasolva, hogy az egységes területalapú támogatási rendszer az eredeti 2010-es elképzeléssel szemben 2013-ig maradjon hatályban.

A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok ágazatonként a nemzeti költségvetési felső határaik 10 százalékát visszatarthatják az adott ágazatban a környezet védelme és a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos közvetlen kifizetések céljára. A bizottság ezt az eszközt rugalmasabbá téve azt javasolja, hogy a pénzt ezentúl ne legyen kötelező ugyanabban az ágazatban felhasználni, tehát fordítható lehessen a hátrányos helyzetű régiókban termelők támogatására és kockázatkezelési intézkedések támogatására – ráadásul a rendszer az egységes területalapú támogatási rendszert működtető tagállamok részére is nyitva állna.

Jelenleg az ötezer eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők számára nyújtandó kifizetéseket 5 százalékkal csökkentik, és az így keletkező pénzösszegeket a vidékfejlesztési alapba csoportosítják át. A bizottság azt javasolja, hogy ez az érték 2012-ig 13 százalékra emelkedjen. A nagyobb gazdaságok esetében pedig további csökkentések bevezetésére kerül sor (rendre további 3, 6, illetve 9 százalék az évente több mint 100, 200, illetve 300 ezer eurót meghaladó támogatásban részesülő gazdaságok esetében). Az így keletkező összegeket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területét érintő programok megerősítésére fordíthatják.

A javaslatcsomagban a bizottság a durumbúza, a rizs és a sertéshús esetében az intervenció eltörlését javasolja. A takarmánygabonák esetében az intervenció szintje nullára csökkenne. A kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati eljárást vezetnének be.

Az elképzelés szerint a tagállamok gazdaságonként 250 eurós minimum kifizetési küszöböt vagy 1 hektáros minimális területi küszöböt alkalmaznának, esetleg mindkettőt. Az energiaellátás javítására is használt növények esetében Brüsszel javasolja a támogatás eltörlését. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy "előbb-utóbb az unió szintjén is elfogadott lesz, hogy ... meg kell állítani a szinten tartási taktikát, és növelni kell a termelést".

A miniszter szerint 2013 után is maradnak agrártámogatások, csak más jellegűek lesznek. Amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások a régi és az új tagországok között, addig Magyarország semmilyen támogatáscsökkentéshez nem járul hozzá. Gráf József a reform jó irányú elemének nevezte, hogy a támogatások összege még akkor is országban marad, ha annak egy részét esetleg átcsoportosítják a szektoron belül.

Az új tagországok számára kimondottan kedvező, hogy a kötelező átcsoportosítás őket csak a támogatások kiegyenlítődése, 2012 után érinti – tette hozzá. Arra is utalt, hogy az EU 15 régebbi tagországa forradalmi jellegű technikai fejlesztésen ment keresztül, és ez a változás például Magyarországon most folyik, mert csak így lehet versenyben maradni. Ennek ugyanakkor kedvezőtlen következményei is vannak.

Azzal pedig , hogy az EU - önmagában egyébként helyesen cselekedve - mindig "előrerohan" a világban például élelmiszerbiztonság vagy állathigiénia terén, Gráf szerint önmagát hozza nehéz helyzetbe azokkal a versenytársakkal szemben, akiknek ezt nem kell betartaniuk.