A döntésről kiadott közlemény szerint azért határoztak az alapkamat megemelése mellett, mert úgy látják, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik.

A testület továbbra is úgy látja: a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és a belföldi, valamint nemzetközi eredetű költségsokkok hatására az inflációnak a korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi.

A monetáris politikát már rövid távon is jelentős felfelé mutató kockázatok terhelik, ennek is szerepe volt a kamatemelési döntésben. A Monetáris Tanács elkötelezett a (2009-es) 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait.

Az infláció 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont – amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak – elérheti azt. A költségvetési politika kereslet-visszafogó hatása is segíti a dezinflációt. A külső és belső egyensúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság sérülékenységét - fogalmaz a tanács.

A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának. A kockázatot növelné, ha folytatódna a globális inflációs környezet romlása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddigi monetáris szigorítás – a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további csökkenését. A tanács továbbra is szükségesnek tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve június 13-án jelenik meg.