Az ÁSZ szerint mindez nem zárja ki a visszarendeződés lehetőségét, ami kockázatot jelenthet a hosszú távú megtakarítások elérése, az intézményi struktúra és a költségvetés hosszabb távú stabilitása szempontjából.

A központi költségvetés intézményrendszerének ellenőrzéséről kiadott jelentésében az ÁSZ emlékeztet, hogy az intézményi rendszer radikális átalakításáról 2006 júniusában hozott kormányhatározat valamennyi tárcát és intézményeit érintette. Az intézkedések következtében az intézmények száma mintegy negyedével csökkent, a változások a 2007. évi költségvetési kiadások meghatározásánál 50 milliárd forintos – létszámcsökkentésből adódó, a központi költségvetési szervek 2006. évi kiadási előirányzatának 2,7 százalékát jelentő – megtakarítást alapoztak meg. A változások eredményeként az intézményrendszer kisebb, a működés, a létszám koncentráltabb lett.

A kormányhatározatot 2007 végéig 19 alkalommal módosították, a változások mind a feladatokat, mind pedig a határidőket érintették, a dokumentált államigazgatási egyeztetés azonban elmaradt. Az ÁSZ szerint az egyeztetés megelőzhette volna az elrendelt intézkedések módosításait, kiszűrhette volna a szakmai vagy jogi szempontból végre nem hajtható intézkedéseket, az irreális határidőket.

Az előírt feladat-átcsoportosítások a kormány közvetlen irányítása alatti szervezeteknél nem valósultak meg határidőre (2007. január 1.). Például a humánerőforrás-menedzsment feladatok központi ellátása, az irodaellátási, ingatlanüzemeltetési, alapvető informatikai és kommunikációs, gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatásokat központosítása csak késve valósult meg. A feladatok központosított végzésének költségvetési hatásaira számítások nem készültek, a szolgáltatások nyújtásának normarendszerét nem dolgozták ki.

A Miniszterelnöki Hivatal egységes beszámolási rendszert alakított ki, de a minisztériumok havi beszámolói az ÁSZ megállapítása szerint nem eredményeztek megbízható adatokat az intézkedésekkel elérhető egyszeri és tartós megtakarításokról. Az intézkedések alapján elvárt megtakarításokat csupán a létszám csökkentésére határozták meg, ezért a várt hatások bekövetkezése is csak ezen a területen állapítható meg.

A számvevőszék javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze az állam által hosszabb távon ellátandó, finanszírozandó feladatok körének és terjedelmének meghatározását. Dolgoztassa ki az állami feladatok célszerű ellátásának szervezeti modelljeit, teljesítmény kritériumait. Intézkedjen a költségvetési szerveket és tevékenységüket jellemző államigazgatási és statisztikai információk összehasonlítható adattartalmának kialakításáról. A pénzügyminiszternek javasolta, hogy gondoskodjon a törzskönyvi nyilvántartás naprakészségéről, a nyilvántartásba vétel és az adatszolgáltatás részletes szabályainak meghatározásáról.